Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.
Irományszámok - 1875-460. Törvényjavaslat, némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. törvényczikk rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról
210 460. szám. Én azonban tekintve a helyes közigaztatás követelményeit, mind Kolozs megyét, mind az egyesült Maros-Torda megyét illetőleg 5 határszéli községet rendeltem Kolozs megyéből az egyesült Maros-Torda megyébe kebeleztetni. A törvónyozikk 1. §. 8 d) pontja Udvarhely megyébe rendeli kebeleztetni a volt Küküllő és Felső-Fehér megyéknek, valamint a volt Kőhalom és Segesvár székeknek a volt Udvarhelyszéki határszéllel területi összefüggésben levő némely községeit. Ezeket illetőleg meghallgattam ugy a volt Udvarhely széket, mint a volt Küküllő és FelsőFehér megyéket, valamint Segesvár ős Kőhalom szókeket is és itt is hasonló volt a helyzet, mint sok más átkeblezéseknél: a volt Udvarhely szók igen sokat kivánt Udvarhely megyéhez esatoltatni, mig a volt Küküllő és Felső-Fehér megyék, valamint Segesvár és Kőhalom székek semmit vagy igen keveset kívántak átengedni. Eldöntöttem a kérdést, tekintettel nem csak Udvarhely megye, hanem Kis- ós NagyKüküllő megyék közigazgatási érdekeire is, ugy, hogy a volt Kis-Küküllő megyéből két községet, a volt Felső-Fehér megyéből négy községet, a volt Segesvár székből két községet, a volt Kőhalom székből két községet, mind olyanokat, melyek területi összefüggésben álltak a volt Udvarhely szók területével, rendeltem Udvarhely megyébe kebeleztetni. Ellenben Telegdi-Baczon, volt Udvarhelyszéki községet, mely össze van épitve SepsiBaezon háromszéki községgel, a helyi viszonyok követelményének megfelelőleg Háromszék megyébe kebeleztettem be. A törvényczikk 1. §. 9 b) pontja értelmében Kis-Küküllő megyébe voltak kebelezendők a volt Medgyes széknek a volt Küküllő megyében fekvő, vagy abba benyúló részei. A benyúló részeket illetőleg meghallgattam ugy a volt Küküllő megyét, valamint a volt Medgyes széket is és eldöntöttem a kérdést a törvénynek rendeletéhez képest. A törvényczikk 1. §. 11. e) pontja értelmében Hunyad megyéhez voltak kebelezendők a volt Zaránd megyének kőrösbányai és brádi járásai és a nagy-halmágyi járásnak némely községei. A nagyhalmágyi járásnak miként történendő felosztását illetőleg meghallgattam, ugy Arad megyét, valamint Hunyad megyét ós a volt Zaránd megyét is. Arad megye a kérdéses járás községei nagyobb részét elfogadni késznek nyilatkozott, azon hozzáadással, hogy ha Hunyad megye a járás fenmaradt néhány községéből még egyiket vagy másikat Arad megyéhez csatoltatni óhajtaná, azt sem fogja ellenezni. Minthogy a kérdéses járás ama néhány községéből Hunyad megye egyet még csakugyan Arad megyéhez csatoltatni véleményezte, ezen értelemben mondottam ki elhatározásomat. A törvényczikk 1. §-ának 17. c) pontja megállapítja, hogy a Tisza balpartján fekvő mely részei csatoltassanak a volt Heves ós Külső-Szolnok megyének a Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyébe, valamint azt is megállapítja, hogy a Tisza jobb partján Pély község határától délre fekvő részei számíttassanak ugyanazon megyébe. Kérdés támadván azonban az iránt, hogy Kara-Jenő község és Kőcser puszta Jász-Nagy-Kun-Szolnok, vagy Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyéhez számittassók-e? miután ezen terület Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyébe belenyúlik ós miután a mennyiben Heves megyéhez nem tartozott kis-kunsági területet képezett, habár birtokosai nagyobbrészt a Jászságon is laktak: Kara-Jenő községet és Kocsór pusztát Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyéhez tartozóknak mondottam ki. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye területe nem volt véglegesen megállapítható anélkül, hogy a törvényczikk 3. §. d) pontja és 5. §-a felhatalmazása, illetőleg rendelete nyomán Dévaványa község hováesatoltatását illetőleg ne határozzak. Dévaványára vonatkozólag meghallgattam a volt Heves ós Külső-Szolnok t. e. megyét és általa magát Dévaványa községet is, és eldöntöttem a kérdést az érdekeltek óhajtása szerint akként, hogy maga Dévaványa község csatoltassék a Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyéhez, ugy azonban, hogy
