Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.
Irományszámok - 1875-460. Törvényjavaslat, némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. törvényczikk rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról
460. szám. 211 a közigazgatásilag hozzá tartozó, de határával területi összefüggésben nem álló Csófán nevű pusztája attól elválasztatván, Békés megyébe kebeleztessék. A törvényczikk 1. §-a 20-ik pontja alatt körülirt Hajdumegye tüzetesen levén megállapítva, határának végleges megállapítását, illetőleg csak annyiban merült fel külön intézkedésnek szüksége, a mennyiben főleg polieziai tekintetekből szükségesnek mutatkozott, Józsa-Szt.-György szabolcsmegyei kerti községet hozzácsatolni. Csongrád megye területe, melyhez a törvényczikk 1. §. 19. b) pontja Dorozsma községet rendeli csatoltatni, addig nem volt véglegesen megállapítható, mig a törvényczikk 3. §. d) pontja, illetőleg 5. §. felhatalmazása és rendelete folytán azt illetőleg nem határoztam, hova csatoltassék Tót-Komlós községe. Mert azon esetben, ha Tót-Komlós községe Békés megyénél továbbra is meghagyandó volt, nélkülözhetlennó vált a területi összefüggés és czélirányosabb alak szempontjából, ugy Csongrád, valamint Csanád megyének bizonyos részeit szintén Békés megyéhez csatolni. Meghallgattam tehát Tót-Komlós község hova csatoltatását illetőleg, ugy magát Békés megyét és közvetítésével Tót-Komlós községet is, valamint Csongrád ós Csanád megyék nézeteit is. És tekintetbe véve ugy a helyi, valamint átalában a közigazgatási viszonyokat: Tót-Komlós községek Békésmegy éhez tartozandonak mondottam ki. Ezen elhatározásomnak folyományaként Csongrád megyének egy" községét ós egy pusztáját, valamint Csanád megyének egy községét és két pusztáját szintén Békés megyéhez rendeltem csatoltatni. Az 1. §. 24-ik pontja értelmében Fehértemplom várossal együtt Temesmegyéhez voltak csatolandók a volt határőrvidéknek Krassó megyébe kebelezett azon községei is, a melyekre nézve ez, a helyes területi beosztás szempontjából azon intézkedés folytán szükséges lesz. Ezt illetőleg meghallgattam ugy Krassó, valamint Temes megye közönségét is, és eldöntöttem a kérdést, tekintettel mindkét megye közigazgatási és helyi viszonyaira. Krassó megyét illetőleg egy más területi változtatás is törtónt, a mennyiben annak csak néhány házból álló Vámamarga nevű határszéli községe ugy magának Krassó megyének, valamint Szörény megye királyi biztosának egyértelmű kívánságához képest, Krassó megyéből Szörény megyébe kebeleztetett. Ezt a közigazgatási és polieziai szempontok tették szükségessé. A fentebbiek után átalánosságban kívánom megjegyezni, hogy az 1876. évi XXXIII. törvényczikk területi szabályozására vonatkozó részének azon pontjait, melyeket illetőleg a terület végleges megállapításánál különös intézkedéseknek szüksége fenn nem forgott, ezen jelentésemben egyenként felsorolni feleslegesnek tartom. Végül mellékelve bemutatom a szabályozott törvényhatóságok véglegesen megállapított területének törvénybe igtatása czéljából az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Ez összesen három szakaszból áll. Az 1. §-ban elő vannak sorolva azon megyék, melyekre nézve az 1876. évi XXXIII. törvényczikk 1. és 3-ik §§-ok rendeletei után a terület végleges megállapítására nézve, különös intézkedéseknek szüksége nem volt. A 2. §-ban egyenkint vannak felsorolva mindazon megyék, melyekben a terület végleges megállapításánál különös intézkedéseknek szüksége volt; és mindazon megyékre vagy megye-részekre nézve, melyekben a terület tüzetes megállapítása azt szükségesnek mutatta, névszerint vannak felsorolva a községek, melyek az egyik és másik megyéhez tartoznak A 3. §-ban azon átalános tétel van kimondva, hogy azon eseteket kivéve, melyekben a hovatartozandóságot, illetőleg a puszták és más hasonnemü területekre nézve a törvény különösen intézkedik, azok mindig azon községekkél mentek át vagy maradtak, melyekhez közigazgatásilag tényleg tartoztak. Budapesten, 1876. deczember 18-án. Tisza Kálmán s. k. mint belügyminister* , 27 * «.v
