Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.
Irományszámok - 1875-402. Törvényjavaslat, az 1848-ik évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871. LIII. törvényczikk módositása és kiegészitéséről
334 402. szám. 5. §. Jelen törvény végrehajtásával a bel-, pénz- és igazságügyministerek bizatnak meg s az utóbbi felhatalmaztatik, hogy az Erdélyre nézve az 1871. LIII. törvényozikk 80. §-a alapján kibocsátott rendeleteket az ezen törvényben megállapított elvekkel öszhangzólag módosíthassa. Budapest, november 11-én 1876. Perczel Béla s. k. igazságügyminister. Melléklet a 402. szánni irományhoz. Indokok az 1871. LIII. törvényozikk módosítása és kiegészítéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1848. év előtt a közadó alapját egyedül a volt jobbágyok által bírt birtokok képezvén, az adó ezen alapjaira való felügyelés tekintetéből az 1836. X. törvényozikk (bevezetés) értelmében köteleztettek a megyei törvényhatóságok az úrbéri birtokrendezési perekben való közreműködésre tiszti ügyészeiket kirendelni. A közteherviselés elvének az 1848. évi VIII. törvényozikk által lett kimondásával a megyei tiszti ügyészeknek az úrbéri birtokrendezési perekben való közreműködése indokát vesztvén, tényleg meg is szűnt; mind a mellett az úrbéri birtokrendezési perek eldöntésére nem pusztán a perben álló feleknek (földesúr és jobbágyok) előadásai voltak befolyással, hanem épségben maradtak az 1836. X. törvényozikk 6. §-ban foglalt ama határozványok, melyeknél fogva az úrbér behozatala idejebeli állapotot az úrbéri telkek és zsellórségek számát az úrbéri bíróság hivatalból tartozott kinyomozni és megállapitani s a felek között létrejött egyezséget, és a hozott ítéleteket a felsőbb megvizsgálás nélkül az úrbéri bíróság végre nem hajthatta. Az 1836. X. törvényozikk 6. §-ban foglalt eme garantiák, valamint a tiszti ügyészek közremüdése iránti határozmány a közadó alapjainak fentartása szempontjából alkottattak ugyan, mindamellett az előbb emiitett j intézkedések a közteherviselés behozatalával is fentartattak, mert az úrbéri tartozásoknak az 1848. IX. törvényozikk által lett megszüntetése s a volt földes uraknak a XII. t.-cz. által biztosított kárpótlása s az illető volt földesurak által vesztett úrbéri és zsellér telkeknek a kárpótlás alapjaiul kimondásával szükséges volt oly határozmány, mely által az országos alap érdekei kellő védelmet találtak. Ez okból az 1836. X. g) és h) pontjai az 1848. évben történt átalakulások alkalmával sem helyeztettek ki érvényökből, sőt az 1848. X. törvényozikk 2. és 5 §§. által az ítéletek és egyezségeknek felsőbb megvizsgálására vonatkozó határozmányok megerősíttettek, illetőleg a változott viszonyoknak megfelelőleg módosíttattak.
