Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372. szám. 57 De semmi sem korlátoltabb a fogolyra nézve, mint azon tér, a melyen ő szellemi észleleteit gyűjti. E tér az ő zárkája, munkahelyisége, a ház, a sótaudvar, a templom, az iskola. Oly szellem, a melynek gazdag múltja van, hosszabb ideig mintegy saját zsirjából élhet. A legtöbb fogolynak azonban kevés szellemi tápanyag van rendelkezésére. Csak gyarló iskolái tanításban, vagy még hiányosabb házi nevelésben részesültek. Mindaz, a mit a fegyintézet oktatás tárgyában a templom, iskola, könyvtár stb. utján nyújt, a közvetlen szemlélet-hiányát nem pótolhatja és ennélfogva évek folytán a leghátrányosabb nemű szellemi elszegényedésnek kell beállania. Gyenge emlékezet, nehézkes felfogás és gondolkodás látható jelei az alábbhagyott szellemi életnek. Nem csekélyebb mérvben mutatkozik ezen ^fogyatkozás. 2, a fogoly kedély állapotában. A változatosság az, a mi az ember kedélyének élénkségét fentartja. Az öröm és szomorúság benyomásai váltakozva eszközlik azt, hogy az emberi kedély húrjai az ellankadástól ós lehangoltságtól megóvatnak. Egyoldalúság, egyhangúság eltompit. Mi sem világosabb, minthogy a foglyoknál évek folytán az ily eltompulásnak be kell következnie. A büntetés nyomasztó hatása, az övéitől való megválás, a szabadság elvesztése, a megbecstelenités szégyene, a vigasztalan kilátás a jövőbe, a saját balgatagsága feletti bu, az elkövetett tett feletti bűnbánat, mindez óriásilag nehezedik a fogoly kedélyére, megakaszt minden szabad fellendülést ós végül kiöl minden érzést. De hogy minő veszély háromlik ebből a fogolyra és közvetve a társadalomra, az bizonyára nem méltányoltatik a maga teljes jelentőségében. Az ember kedélyi életének kihaltával meggyőződésem szerint összeomlott az utolsó bizalmat gerjeszthető korlát a büntettél szemben ós a társadalom az ily embertől — a mennyiben ezt az okosság vissza nem tartja — a legrosszabbat várhatja. De a hosszú fogság legvészthozóbb hatását 3. a fogoly akaratára nézve gyakorolja. Bizonyára nem hiba, az akaratot rugóhoz hasonlitani, mely a cselekményeket előidézi. Az akarat rugékonysága főfeltétele egy szellemileg ép embernek. A feslett, lomha élv-élet elgyengitheti ugyan az akaratot, elhanyagolt nevelés, rósz társaság a jó útról eltérítheti, de az észszerüleg alkalmazott büntetés azt a legtöbb esetben ismét felelevenítheti. A bűntettesnek — kivéve a szokásos gonosztevőket — a fogságban egy lelki gyógyulási processuson kell keresztülmennie, a mely, ha szabályosan foly le, lábbadozással és a szellemi épség teljes helyreállításával végződik. Habár az egyének minőségéhez képest több vagy kevesebb idő kívántatik arra, hogy ezen állapot beálljon, mégis be fog következni azon időpont, a midőn az akarat ismét érvényesülni vágyik. Lehet, hogy erre több év szükséges, 10 év bizonyára nem. A mint ezen időpont megérkezett, a melyben az akarat tetté akar átváltozni, de ettől vi sszatartatik, akkor nem ritkán átcsap az ellenkezőbe. # Erély helyett akaratgyengeség áll be és ennek beálltával minden el van veszve. KÉPVH. IROMÁNY. 1876-78. IX. 8