Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.
Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának
8 372. szám. Ehode-Island államban a bizottság, mely egy büntetőtörvényjavaslat kidolgozása végett 1838-ban küldetett ki, a halálbüntetés teljes eltörlését indítványozta, ebbeli javaslatát azzal indokolván, hogy e büntetés biztosítja a gonosztevők büntetlenségét, hogy nem hatályos, hogy a büntetőtörvények czéljaival ellenkezik és hogy lehetetlenné teszi az emberi igazságszolgáltatás által elkövetett hibák orvoslását. A halálbüntetés ellenei minden erőmegfeszitésének daczára fenntartatott, de csak a gyilkosság bűntettére nézve, Rhode-Island büntető codexében, mely 1839-ben hirdettetett ki. Németország. Ha Németország leié pillantunk, azt tapasztaljuk, hogy a halálbüntetés ki van mondva nemcsak Poroszország, Austria és Bajorország codexeiben, hanem még az uj büntetőtörvénykönyvekben is, melyek a legközelebb múlt években hirdettettek ki a német kormányok által és melyek közül e tekintetben némelyek ép oly szigorúak, mint az osztrák és bajor codex, mely utóbbiak 1803, ós 1813-ból valók. Ezen szemrehányás különösen illeti a württembergi, badeni és a hassiai nagyfejedelemségi codexeket, de legfőkép a hannoverai codexet, a mely legbőkezűbben bánik a halálbüntetéssel és a mely még a halálbüntetés végrehajtásának egy súlyosbítását is állapítja meg. Ugy látszik, hogy az angol törvényhozás nem jó befolyással volt ezen kis királyságéra, legalább a mi a halálbüntetés kiterjesztését illeti. Csodálni kell, hogy a badeni törvényhozó nem hallgatott a tudós Mittermaier szavára. Szászországnak uj büntető codexe a bűntetteknek csekély számára szorítja a halálbüntetést. A legmérsékeltebb Németország uj codexei közül a braunschweigi herczegségó, a mely a halálbüntetést csak a honárulás, gyilkosság és oly hamis tanúságra mondja ki, amely valamely ártatlannak elitéltetését és kivégzését vonta maga után. A honárulás bűntettének két foka van, u. m. 1-ör az állam fejének élete, szabadsága, vagy egészsége elleni merénylet; 2-or azon merényletek, melyek a fejedelem törvényes tekintélye, a nemzeti függetlenség, az ország, vagy a német szövetség alkotmánya ellen intézvék. íme mily borzasztó elasticitásu büntető intézkedések, melyek minden politikai vétséget halállal engednek büntetni. Mindazonáltal a codex feljogosítja a bírákat a másodfokú honárulásnál szintúgy, mint a gyilkosságnál a büntetés enyhítésére. Ha még mindig gyakran fordul elő a halálbüntetés Németország codexeiben, ugy másrészt méltányos megjegyezni, hogy az csak gyéren hajtatott végre és akkor is csaknem kizárólag gyilkosság esetében, mely kifejezés alatt minden oly cselekmény értendő, mely által valaki egy személynek halálát okozza, önként ós hideg vérrel, azon szándékkal, hogy őt megölje. 64. Tudjuk hogy Poroszország régi provincziáiban Poroszország átalános torvénye 1794ből van hatályban, melynek II. könyve XX. czime a büntető ügyekre vonatkozik: és hogy a rajnamelléki provincziák megtartották az 1810-ki franczia büntető-codexet. A porosz kormány ez előtt néhány évvel elhatározta egy uj átalános büntető-codexet hirdetni ki, mely a monarchia minden részeire kiterjedjen. Egy javaslat 1834-ben tétetett közzé és küldetett meg véleményezés végett a különféle provincziák rendéinek. Ismerjük a sorsát ezen munkálatnak, mely átalános helytelenítéssel találkozott a rajnamellóki provincziákban. Az eredeti javaslatnak uj átvizsgált és javított kiadása jelent meg 1845-ben és ezt követte egy harmadik kiadás 1847-ben. Ezen legutóbbi javaslat az országgyűlés elé terjesztetvén a múlt (1847) év vége felé, ott a legélénkebb vitákat idézte elő, melyek félbenszakittattak az 1848. évi márcziusi forradalom által. . Az 1847-ki javaslat fenntartja a halálbüntetést körülbelül mindazon esetekben, melyekre • nézve az, az uj németországi codexek nagyobb részében meg van állapítva; hanem a nyilvános kivégzéseket megszünteti. Az e részbeni indokolásban a kormány egyetértve e tárgyban Németország több kiváló criminalistájával elismeri azon gyászos hatást, melyet az ily nyilvános végrehajtások a népre gyakorolnak. De ha e tárgj^ban a kormány egy lépéssel előre haladott: megkímélvén a népet a vérpad véres és demoralisáló látványától, ugy másrészt két lépést teszen hátra felé, »•
