Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.
Irományszámok - 1875-333. A zárszámadási bizottság jelentése, a Magyar- és Horvát-Szlavon országok között 1869-1873. év végeig eszközölt leszámolásokról
333. szám. 139 b) a só- és a dohány-jövedéknél a Horvát-Szlavón országokra eső kiadást arányszámítás által állapították meg akképen, hogy ezen országok megfelelő aránylagos kiadása, oly viszonyban álljon az összes kiadáshoz, mint Horvát-Szlavon országok ebbeli nyers bevétele áll az összes bevételekhez; c) Fiume városára és környékére eső eredményeket, melyek az 1873-iki zárszámadásban Magyarország kezelése közt foglaltatnak, a leszámolásból kihagyták ; d) A horvát-szlavón határőrvidéki eredményeket, melyek az 1873-iki zárszámadásban horvátországi kezelés gyanánt szerepelnek, a leszámolásnál nem vették figyelembe ; e) az J867. végén létezett adóhátrolékokra 1873-ban befolyt összeget a leszámolásba fölvett egyenes adók bevételi összegébe teljesen befoglalták. Továbbá felemlítendő, hogy miután az 1873 : XXXIV. t.-cz. nem nevezi meg egyenkint azon bevételi forrásokat, melyek a leszámolásba fölveendők, és a bevételekből levonandó kezelési költségeket sem jelöli meg tüzetesen, a pénzügyminister az 1873-iki leszámolásnál e tekintetben azon próba-leszámoláshoz alkalmazkodott, melyet a horvátügyi országos bizottság által kiküldött albizottság az 1872 ós 1873-ik évekre jelentésébe iktatott. E szerint kihagyattak az 1873-ik bevételekből és kiadásokból: a posta-jövedék és a távirda-jövedék és ezek a magyar és horvát-szlavonországi közös bevételek és kiadások sorába utaltattak. A közvetlen előállítási és kezelési költségek közé nem tartozó közös pénzügyigazgatási költségeknek pedig nem csak a pénzügyministerium központi igazgatása tekintetett, hanem még a következő kiadások is olyanoknak vétettek, melyek a közös igazgatás-költségek közé sorolandók, úgymint: a horvát-szlavonországi állampénztár Zágrábban, a pénzügyigazgatóság, pénzügyi felügyelőségek, ideiglenes telekzet, adóhivatalok, pénzügyőrség, jogügyi igazgatóság, pénzügyi törvényszékek s az ezen kiadásokra, valamint a bevételekre vonatkozó ellenőrző közegek, és a nyugdijasok költsége. Az 1869—1872. év végéig kérészül vezetett leszámolás, egyszersmind magába foglalja azon kiszámítást is, mely kitünteti azon összegeket, hogy a Horvát-Szlavonországok beligazgatására eső 45°| 0-on tul lévő 55°| 0 jövedelmi összeg mennyiben nem fedezte a közös költségeket és pedig ; 1869. évben nem fedezte . , 2,291.771 frt 87 l j 2 kr. 1870. „ „ „ . , 2,098.272 „ 86'| 2 „ 1871. „ „ „ . . 3,480.028 „ 2A% „ 1872. „ „ „ . . 2,986.120 „ 29 krig. 1873. évre ezen kiszámítás hiányzik. Erre vonatkozólag az állami számszék kijelentette, hogy ezen kimutatások munkálatba vannak és 1873. évre is, ugy az utóbbi évekre, beterjesztetni fognak. Az 1868 : XXX. t.-cz. 30, §. szerint az 1867. év végén létezett be nem hajtott adóhátralékokból Horvát-Szlavonországokat 63 0 | 0 , Magyarországot 37°j 0 illeti, ezen befolyt régi adóhátralékok teljes felvétele által a leszámolásnál Horvát-Szlavonországoknak már 45°[ 0 megtéríttetett; annak idején, a mikor a kérdéses hátralékokra nézve a külön leszámolás eszközöltetni fog, 1873. évben befolyt régi adók összegének csak is 18°j 0-a irandó Horvát-Szlavonországok javára. Mindezek figyelembe vétele mellett a bizottság a következő határozati javaslatot terjeszt elő: „1. A Magyar- és Horvát-Szlavon országok között 1869-—1873. év végéig eszközölt leszámolás, mely szerint Horvát-Szlavon országokat illeti . 11,749.662 frt 22'/* kr. kiszolgáltatott . . . . . . ... . . . 11,747.842 frt 077,1a-. mutatkozik Horvát-Szlavon országok javára . " . . . . . . 1.820 frt 15 kr. tudomásul vétetik. 2. Az 1867. év végén Horvát-Szlavon országokban létezett adóhátralékokra nézve, a midőn a külön leszámolás fog eszközöltetni; az 1868: 18* •
