Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.
Irományszámok - 1875-328. Törvényjavaslat, az uzsora-törvények eltörléséről szóló 1868. évi XXXI. törvényczikk pótlásáról
328. szám, 129 Melléklet a 328. számú irományhoz. Indokok. Az éveken át tartó rósz termés, a pénzválság, s az ezek kíséretét képező rendkívüli leszállítása az értékeknek, a hitel nehézsége s csaknem teljes hiánya: midőn rendkívüli mértékben fokozták a pénz-szükséget, egyszersmind kedvező alkalmul szolgáltak az uzsorásoknak arra, hogy a nép szorultságát és tudatlanságát kiaknázva, a legiszonyúbb mértékben gyakorolják átkos üzelmeiket. Az 1868: XXXI. törvényczikk eltörölvén a fennállott uzsora-törvényeket: a kiaknázás éveken át a legnagyobb nyilvánossággal űzetik, s hitel-telekkönyveink számos tanúságát mutatják annak, hogy az illetők az uzsoráskodás erkölcsi aljasságát még csak elrejteni sem tartják szükségesnek. Nem ritkák az esetek, hogy 200 százalékos uzsora-kölcsönök kebeleztetnek be, a 30—50 százalékos kölcsönök pedig igen nagy számmal fordulnak elő. E szomorú jelenségek közt különösen aggasztó azon messze kiható baj, hogy az uzsoráskodás mételye azon társadalmi körökbe is kezd beharapodzni, melyek ettől mindekkoráig távol tartották magukat, a minek okát csak is abban lehet feltalálni, hogy egy sajnos erkölcstelenitő felfogás érvényesiti magát s terjeszti ki hatalmát, mely a becsületesség és törvényszerűség fogalmainak összezavarásával, azt a mi a törvény által nem büntettetik, egyszersmind a becsület fóruma előtt is igazoltnak és a becsületesség szempontjából is megengedettnek tekinti. Mennyiben idézték elő különösen az uzsorás kamatok oly nagymérvű felcsigázását, mint ez felemlittetett az 1868: XXXI. törvényczikknek egész átalánosságban tartott s megszorittatlan rendelkezései ? Nem következett volna-e be a baj az esetben is, ha az emiitett törvényczikk épen nem hozatott volna létre, vagy pedig ha az korlátoltabb rendelkezésekre szorítkozott volna? Ezt'fejtegetni ma fölöslegesnek kell tartanom. Annyit azonban, mint a legilletékesebb férfiak erős meggyőződését, ki lehet fejezni, hogy amint egyrészről a calamitás nagy arányú elterjedésére több és rendkivüli okok működtek közre, melyeknek megszüntetése vagy csak jelentékeny enyhitóse is messze túlhaladja a törvényhozás és a kormány hatalmát: ugy másrészről, az 1868: XXXI. törvényczikk egyszerű eltörlése és az uzsora-törvények helyreállítása sem meg nem szüntetné, sem jelentékenyebben nem enyhítené a súlyos helyzetet; sőt ellenkezőleg tartani lehetne attól, hogy az uzsora megszüntetésére irányzott törvény, czélját nemcsak eltévesztené, hanem közvetett hatásában az uzsorát még inkább növelné. A tisztelettel alulírott ugyanis kétségtelennek tartja, — hogy az uzsora - törvények helyreállításával, vagy uj uzsora-törvény meghozatalával, mindenik beperelt adósnak meg kellene engedni azon ellenvetés használhatását, hogy az ellene intézett kereset, uzsorás ügyleten alapul. Használtassék ezen ellenvetés akár a polgári perben, és képezze a polgári per bizonyításának tárgyát; vagy szakittassék félbe a polgári eljárás, s az uzsora kérdése mint kihágás, a büntető utón képezze az eljárás bizonyítás és ítélet feladatát, mindkét esetben az ellenvetés a polgári pernek elhúzását, bonyolítását s felperes zaklatását vonja maga után. Minthogy pedig arra nincs garantia, hogy az ellenvetést csak az fogja használni, a ki az uzsora által tettleg megkarosittatott; sőt a KÉPVH. IfiOMÁNY. 1875-78. VIIÍ. 17
