Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

2S6. szám. . 388 für den rechtmassigen Pfarrer gehalten wird (paroohus putativus) und einen sogenannten titulus cohratus hat, durch welchen gleichsam die unrechtmássige Erwerbung des Benefleiums verdeckt wird." Ha tehát azon számosok közül, a kik az álszerzetes jelenlétében, s egyházi közreműködése mellett kötöttek házasságot, valamelyik az emiitett körülményt felhasználva, ujabb házasságra lépett volna : ez ellen — mint az érvényes házasságnak' fennállása alatt, másik házasságot kötött személy ellen: a kettős házasság büntette, jogosan meg lett volna állapítva. A felhozott esetben még a tévedés sem szolgálhatott volna mentségül: mert a püspöki rendelet után — ezen kifogás a jóhiszeműség látszatával sem bírhatott. Egyébiránt e roppant feltűnést s nagy nyugtalanságot okozott eset: minden hátrányos következmények nélkül maradt; sőt az emiitett incidens-— a kettős házasságok statisticáját sem szaporította. Az utóbb felhozott mindkét esetben az előbbi házasság érvénye vagy érvénytelensége, az ennek megkötése körül előfordulható alaki körülményekből vétetett taglalás alá. Joggal felmerülhet tehát a követelés: hogy a törvényjavaslat álláspontja az előbbi házasság anyagi érvénytelenségének szempontjából is kiemeltessék ós indokoltassék. Elkövettetik-e bigámia: ha az anyagilag érvénytelen házasságra lépők közül valamelyik vagy mindkettő a házasság felbontása, illetőleg semmissé nyilvánítása előtt ismét házasságot köti A német büntetőtörvénykönyv szempontjából a kérdés nem vitátlan. Többen, ezek közt Sclvcarze és Schütze is; azon nézetben vannak, hogy az előbbi házasság érvénytelensége vagy semmisége, ha az ujabb házasság az érvénytelenségnek az illetékes bíróság általi kimondása előtt köttetett: nem zárja ki a kettős házasságot. Ellenben Bemer a kettős házasság bűntettének lényeges föltéteül tartja. „hoyy az előbbi házasság érvényes lett legyen." A franczia üode 340. ozikke kételyekre — sőt magának a seinmitőszéknek is, ellentétes határozásokra adott alkalmat. E kételyek és ellentétek azonban megszüntetettek az ujabb judieatura s a legkitűnőbb jogászok azon megállapításai által, melyek szerint a semmis házasságra — habár ennek bíróságilag semmissé nyilvánítása előtt bekövetkezett második házasság, nem tekintetik bigamiának. ,,A törvény azt akar'ja — mondja Hélie — hogy a tettes, a második házasság megkötésekor, házassági kötelékben lett légyen; a házasság azonban csak az esetben állapit meg valódi köteléket, ha érvényesen köttetett: de ha semmiség rejlik a házasságban, ez esetben nem szükséges azt felbontani— mint a törvény akarja; mert a semmis házasság nem bontatik fel, hanem csupán az mondatik ki, hogy nem létez." Következőleg emiitjük meg, hogy ugyanezen indokokat érvényesiti Bemer is, a német büntetőtörvénykönyv kérdéses határozmányára vonatkozó nézetének támogatásául : ,, Eine nichtige erste Ehe — ezek a szerző szavai — ist aber keine Ehe. Sie kamv nicht OMfgelöst, sondern nur fm- nichtig erklart werden. Es fehlt alsó am Objekte für das Verbrechen der Doppelehe." A franczia törvény valódi értelmét a következő állitmányban határozza meg Hélie: ..Midőn a törvény az első házasság kolelékét követelte, csak is komoly és érvényes házasságról akart szóiarii; nem elég tehát, hogy házasság álljon fenn; mert ha a vádlott azt semmisnek állítja, ez esetben csak is az ezen állításra vonatkozó bizonyítékoknak megbirálása képezheti az ítélet alapját." Ugyanazt — s a kérdésben rejlő tételek éles kiemelésével bizonyítja Merlin is, s az ellenkező felfogásról azt mondja: hogy a rendszer, mely oly „absurd" eredményekre vezet, ép ugy nem lehet összhangzásban a törvénynyel, a mint nincs összhangzásban az észszel és az emberiséggel.