Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

• 286. szám. ,, Un systeme qui conduit á des resultats aussi absurdes, ne peut pas Hre pltts d'accord avec la loi, qui il ne l'est avec la raison et Vhumanité." Ezen igazolt és helyes álláspontnak — a franczia törvények rendszeréből származó következménye az: hogy a párisi semmitőszék előbbi vergődéseinek helyreigazítása után, az első házasság érvényességét „question prejtidicielle-"nek mondotta ki, mely fölött előbb a polgári bírónak kell határoznia, mielőtt még a büntetőbíróság — kettős házasság miatt, a vád alá helyeztetést elhatározhatná. A „question prejudicielle" természete — a mint ezt már az általános indokolásban is megérintettük, — s a mint ezt, a mi 1843-ik évi b. t. tervezetünk 235. §-sa is kifejezi — az: hogy a büntető bíróság eljárása és ítélete fel van függesztve, a polgári bíróságnak — egy a büntetőjog alkalmazhatására nézve lényeges — előzetes kérdés fölött hozandó ítéletétől. A jelen esetben tehát a „question prejudicielle" értelme az: hogy az első házasság érvényét a polgári bírónak kell külön eljárás, bizonyítás és ítélet tárgyává tennie. Ha a polgári bíróság, jogérvényes határozatával semmisnek mondotta ki az első házasságot: ez által el van vonva azon egyedüli alap, a melyen a büntetőbíróság, a bűntettnek lételét megállapíthatná; sőt el van vonva — a bűnvádi eljárás megindithatásának egyedüli föltétele — t. i. a második házasságot megelőzött első házasság. A belga büntetőtörvénykönyv, ha a 391. czikkének csupán szövege tekintetik: szintén alkalmat ad ugyanazon kételyekre, melyek a már idézett franczia törvény szövegéből felmerültek: „Quiconcqué. étant engagé dans les liens du mariage en aura contracté un autre avant la dissolution du précédent, sera puni de la reclusion.

u A büntetés kivételével, — mely a franczia törvény 340. czikke szerint travaux foi-ces — a belga törvény ezen czikke, szóról szóra azonos a francziának első alineájával; s a nézeteltérésekre okul szolgált „avant la dissolution" is felvétetett a belga codexbe. Mindazonáltal a fölött nincs kétség, hogy ezen átvétel, nem azon igazolhatlan értelmezés mellett történt, mely a franczia törvény hatályba léptének első idejében felmerült: hanem ellenkezőleg azon megállapított, és consistentiát nyert értelem elfogadásával, melyet a kérdéses törvény, a tudósok nyilatkozatai és a semmitőszék utóbbi határozatai folytán nyert. Nyíltan ki is fejezi ezt a második kamrának — a törvényjavaslat fölötti bírálatra és véleményezésre kiküldött bizottsága, melynek jelentésében világosan mondatik: „Noits devons fairé rémarquer que si le premier mariage était frappé de nullité absolue, it ne pourrait y avoir lieu la poursuite du chef de bigamie. Cetté nullité formerait une exception prejudicielle, dönt la connaissance appartient aux tribuneaux civils." Ezen néhány sor, annyira kifejezte a belga törvényhozók véleményét és meggyőződését; hogy ez ellen egy hang sem emelkedett, sem a második, sem az első kamrában, s a szakasz — ugy mint azt a ministeri és a kamrai bizottság előterjesztették: ezeknek értelmezésével és az általuk megállapított szövegben lett törvénynyé. A hatályban levő olasz büntetőtörvénykönyv 488. czikke — fennforgó kérdést illetőleg, lényegesen eltér a franczia és a belga szövegtől. Az olasz törvény a bigámia létére nézve világosan követeli: hogy az előbbi házasság „matrimonio legitimo

ií — törvényes, érvényes házasság lett légyen. Annái inkább lehet csodálni: hogy ezen határozott minősítő mellett is, felvette szövegében azon ismérvet: „non áncora dissciolto il primo

1- — melyet már a franczia szövegre vonatkozólag mellőzött a tudomány és a joggyakorlat. Egészen határozott, világos és végig következetes azonban az olasz büntető törvénykönyv tervezetének 354 czikke, mely az „első házasságnak előzetes feloldását" egészen elmellőzi s ez által már a szövegben kizárja azon értelmezés lehetőségét: hogy az érvénytelen házasságnak tör-