Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

364 286. szám. 2) ha azon. czélból, hogy valakire a büntetendő cselekmény elkövetésének látszatát hárítsa, en<ek házába, személyére, vagy más e czélra alkalmas helyre, oly tárgyakat tesz, melyeknek tartását a törvény tiltja, vagy melyek alkalmasok arra, hogy valamely büntetendő cselekmény elkövetésének gyanujeleit képezzék." A német btk. Ifi4. szakasza a hamis vád — falsche Anschuldigung — tettesének mondja azt: „Wer bei einer Behörde eine Anzeige macht, durch welche er Jemanden wieder besseres Wissen der Begehung einer strafbaren Handlung, oder der Verletzung einer Amtspflicht beschul­digt, wird mit Gefángniss nieht nnter einem Monate bestraft; auch kann gegen denselben auf Ver­lust der bürgerlichen Elirenreohte erkannt werden." Kevés változással egybehangzik ezzel a hatályból kihelyezett porosz btk. 133. §-a is. Más kérdés azonban az, hogy a megjelölt törvénykönyvek szerint, mely cselekmények cso­portjába soroztatik a hamis vádi E tekintetben ma is különbözők a felfogások, s a törvénykönyvek is különböznek egymástól. A franozia és a belga btkönyvek, a denonciatton calo'mnieuse-i a becsület elleni büntettek egyik qualifikált esetének tartják s ez okból a hamis följelentés, a személyek elleni bűntettekről és vétségekről szóló czim alatt, a becsület és a hir-név (consideration) elleni megtámadásokról rendel­kező fejezetben fordul elő. Ettől eltérőleg a német és az olasz btkönyvek, valamint az olasz javaslat is, külön fejezet alatt, s összefüggés nélkül a becsület elleni büntetendő cselekményekkel, tárgyalják a hamis vádat. A hatályból kihelyezett német btkönyvek között szintén nem volt e tekintetben összehangzás, s Köstlin — a ki a kérdéses cselekményt, a személynek a becsület médiuma általi megsértései közt tárgyalja, fölöslegesnek, haszontalannak nevezi a vitát, mely a hamis vádnak a büntetőtörvény­könyv sistemájában kijelölendő helye fölött foly. Mi nem osztjuk Köstlin véleményét; mi a vitát czélszerünek, szükségesnek tartjuk mind­addig mig az olasz és német btkönyvben elfogadott, helyes — és logicailag igazolt eszme átalános érvényre jut. Mi osztjuk Carrara-\mk tételét, a ki á calumniában két büntetendő cselekményt kü­lönböztet meg: t. i. a diffamatiot — mely a becsület elleni delictumot képezi; és a valódi, a tulaj­donképemi calunniát — Ja vera e propria cahinnia" — mely az igazságszolgáltatás elleni de­lictum — „che é reato sociale contro la publica giustizia. u Osztjuk Oarrarának azon további tételét is, mely szerint : ha azon elnevezés — 1 ,calavnia u — a diffamatiónak megjelölésére szorittatik, ez esetben szükséges, a tulajdonképeni calunniát egy más, külön elnevezéssel megkülönböztetni, például ezen elnevezéssel „denuncia calunniosa." Osztjuk továbbá a német büntető törvénykönyv ide vonatkozó rendszerét, s Dochow tanár által a braunschveigi btk. tervezet indokaiból idézett, következő állitmányt. „Hauptzweck der falschen Anschuldigung sei nicht Angriff der Éhre, sondern einem Angeschuldigten eine Bestrafung zu zuziehen, und was hauptsáchlioh Beachtung verdient: wahrend die Injurie ein reines Privatverbrechen üt, wird durch die falsche Anklage ein unmittelbarer Eingriff in die Staatsavstalten gemacht, indem gerade die öffentliche Einrichtung, welche vorhan­den ist, um die Pechte zu schützen, zu einer Ungererhtigkeit missbraucht werden soll, wodurch der strafbare Character dieses Verbrechens auch eigentlich bestimmt, und dessen Strafbarkeit beson­ders erhöht wird." Elfogadjuk Herzog főtörvényszéki tanácsosnak ezen nézetét: ,,^4 törvényhozó azt mondja: a hamis vád — az én értelmemben nem becsületsértés, ha­nem egy különnemű bűntett; és pedig — erre mutatnak a hely. melyen a kérdéses bűntett a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents