Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
346 286. szám. hamis pénzt: a szándékával harmonizáló ezen tettel még nem követ el oly cselekményt, mely által a forgalom megzavartatnék. Senki sem fogja állithatni, hogy a közforgalom a legtávolabbról is érintetik az által, ha valaki az aranypénzhez teljesen hasonló, de rézből készült 10,000 darab kerekded tárgyat tesz pénztárába, egyedül azon czélból, hogy pénztárát alkalmilag mások előtt felnyitván: ezek őt dúsgazdagnak képzeljék. De közelebb menve a bűnös czólhoz: ki fogja a közforgalom megzavarását találni abban, ha valaki 1000 forintos bankjegy-hamisitványt tesz tárczájába, s néhány forintnyi vásárlást eszközölvén valamely boltban: a hitelezés kieszközlése végett, az 1000 forintos bankjegyet kiveszi, azt a boltosnak megmutatja, ez utóbbit a felváltásra felhivja: de a bankjegyet —rögtön visszateszi tárczájába. Itt fennforog ugyan csalás: de oly bűntett, melylyel a közhitel veszélyeztetik, a legtávolabbról sem létez. Ugyanezt tanítja Hélié is: „Ceppendant la fabrication n'est qui une acte préparatoire; le crime n'est réellement consommé que par l'emission. C'est cetté emission, but du faui monnayeur. qui compléte l'action et achéve a lui imprimer toute sa criminalité." Carrara pedig a legnagyobb részletességei hat be épen ezen kérdésbe, s minden szempontnak felkeresése, megvilágítása és éles bírálata után: meggyőzően bebizonyítja, hogy a forgalombatétel nélkül, a hamisitmánynak csupán használata vagy kiadása által: ezen bűntett nem követtethetik el. Glasert szintén azon nevezetes criminalisták közé kell számítani, a kik a forgalombatételben találják a pénzhamisítás essentialis criteriumát. A zürichi büntetőtörvénykönyv tervezetének bírálatában a nevezett tudós kifogást emelt, a „forgalomba-hozatal" mellett, azon czélnak felemlítése ellen, hogy „a hamisítvány mint pénz használtassák 1 ' — oder sonst als Geld zu gebrauchen. — A felhozott érvek erősek, a példák meggyőzők voltak. Ez okból a zürichi törvényhozás ki is küszöbölte a javaslatnak e megtámadott szavait. A zürichi törvénykönyv példáját követte mindkét Bázel is, melyeknek büntetőtörvónykönyveiben: a hamisítványnak csak is forgalomba tétele, minden más használati czél mellőzésével állapittatik meg, a pénzhamisítás lényeges föltétele gyanánt. Mi természetesebb mint az, hogy ezen felfogás szerint a dolusnok, speciálisnak, a forgalombatételre irányozottnak kell lennie. Praesummálhat6-e ezen dolus f Ez más kérdés ; nézetünk szerint: nem. De e praesumptióra nincs is szükség; mert oly esetekben, melyekben a hamispénz a végett készíttetik, hogy forgalomba tétessek: mindig annyi előző és kisérő körülmény merül fel, hogy a dolus — vádlott tagadása daczára is — mindenik esetben könnyen be lesz bizonyítható. Nem szükség egyébiránt, hogy a dolus speciális a hamisítvány készítésénél, vagy megszerzésénél létezzen; pénzhamisítás büntette fog fennforogni akkor is: ha a más szándékból készített, vagy megszerzett hamisítványoknak forgalombatótele iránti szándék később keletkezik, s a forgalombatétel vagy végrehajtatik, vagy legalább megkísértetik szóval; vagy is ha a dolus subsequens esete áll elő. A dolus speciálisnak föltétlen szükségessége előáll a pénz csonkításának eseteiben is. A ki az arany- vagy ezüstpénzt átszúrja, hogy azt mint ékszert használja, de a megcsonkított darabot nem viszi a forgalomba: az nem követ el pénzhamisítást. A dolus speciális elmellőzhetlen kellék, a hamispénznek máshonnan való behozatala esetében is. Ha valaki külföldön hamispénzeket kapott, de azoknak ezen sajátságát nem tudta, később azonban felvilágosittatván, azokat nem semmisíti még, hanem behozza az országba azon szándékkal, hogy mint curiosumokat elhelyezze: e törvényjavaslat értelmében, pénzhamisítás büntette miatt nem lesz büntetendő,
