Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. 347 • | Lényeges eriteriumok a külcselekvés tekintetében. l-'ór hamispénz-készités, vagy is a valódi pénznek utánzása — contrefacon —; vagy a valódi pénznek megváltoztatása — alteration; vagy pedig ily pénzeknek megszerzése vagy behozatala — introduction. Több törvény, nevezetesen a német birodalmi btk. 146. §-a a forgalomból kihelyezett pénzeknek oly változtatását, hogy azok a forgalomban lévőkhöz hasonlók legyenek — az egyéb föltételek létében, a pénzhamisítás külön esete gyanánt emiitik fel. Ez nem látszott indokoltnak. Az anyag, melyből a hamisítvány készül: semmit sem határoz; lett legyen a hamisítvány anyaga ugyanaz, a mi a valódié, — arany, vagy ezüst, vagy más keverék; birt legyen azon anyag valaha a valódi pénz sajátságával: ha az akkor nem volt pénz, midőn küllátszata megváltoztatott azért, hogy a forgalomban lév'ó pénz látszatát nyerje, és ha az ezen uj alakban forgalomba tétetik: pénzhamisítás fog fennforogni, habár nem is említtetik meg külön a törvényben azon eset, hogy a pénzhamisítás — a forgalomból kihelyezett pénznek a forgalomban levő pénzhez hasonlító átalakításával is elkövethető. Ez nem külön speciese a pénzhamisításnak; és semmi egyéb, mint hamispénznek készítése oly anyagból, mely az átalakítás előtt nem volt pénz; mely tehát a póüzhez — forgalomba levő pénzhez hasonlító alakot — csak is ezen utóbbi átalakítás által nyert. 2-or, folyamatban lévő pénznek utánzása vagy hamisítása. E kérdéssel döntendő el az : vájjon indokolt-e, hogy a hamispénz-készités illetőleg a valódi pénz meghamisításának fogalma, kiterjesztessék azon esetekre is, melyekben külföldi hamispénz készittetik, illetőleg külföldi pénz hamisittatik ? És ha igen: ez esetben felmerül azon második kérdés: vájjon indokolt-e, hogy a törvény átfoglalja azon külföldi pénzek utánzását, illetőleg meghamisítását is, a melyek nem képezik a magyar állam területén a forgalom eszközét ? avagy nem lenne-e helyesebb, ha a külföldi pénzek tekintetében, csak azon pénznemekre korlátoztatnék a pénzhamisítás büntette: melyek a magyar állam területén is forgalomban vannak, ós utanoztatnak vagy meghamisittatnak ? Hogy a pénzhamisítás nem korlátozható csupán a magyar állam által kiadott vagy a magyar törvények erejénél fogva kibocsájtott fém- vagy papírpénzek utánzására vagy meghamisítására: ez nem kíván bővebb indokolást. Ha csupán ezen esetekre szoríttatnék a kérdéses bűntett: ez által a pénzhamisításának a gyakorlatban legtöbbször előforduló esetei, kiesnének a pénzhamisításról szóló büntetőtörvények alól. Vitásabb lehet a második kérdés. Erre vonatkozólag a jelen törvényjavaslat 196. §. és az előbbi országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat 196. §. is lényegesen eltérnek egymástól. Az előbbi javaslat „a magyar állam területén folyamatban lévő" pénz utánzására vagy meghamisítására korlátozza a pénzhamisítás fogalmát: míg a jelen törvényjavaslat kiterjeszti azt mindazon pénzek utánzására, illetőleg meghamisítására, melyek „bel- vagy külföldön" folyamatban vannak. A változás, mely az igazságügyminister által egybehívott értekezlet tagjainak indítványa folytán fogadtatott el, indokait a kereskedés és a forgalom rendkívüli expansiójában, s ez által a fizetési eszközöknek általános jellegében találja. Túlsúlyra emelkedett a nézet, hogy a vasutak, a gőzhajók összekötvén csaknem az egész világot: a forgalom és kereskedelem élénksége és gyorsasága a külföldi pénzt is a belföldi kereskedés fizetési eszközévé teszi. Nyomatékot nyert e vélemény a német bírod, büntetőtörvénykönyv által is, melynek nyolczadik fejezete szintén ezen felfogást emelte érvényre. Támogattatik e felfogás az olasz btk. tervezetének 272. czikke által is, mely a pénzhamisítás bűntettének első csoportjába a külföldi pénzek utánzását is bevette, ha azok akár kül-, akár belföldön folyamattal birnak. „chi contrafa monete nazionali o. stranieri aventi corso legale o. commerciale nel regno, o. fuori." 44*