Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. 329 1874: XXXVIII. t. ez. 91. §-ban emiitett cselekmények — nem tekinthetők választási bűntetteknek és vétségeknek, habár a választások alkalmával is elkövethetők ; mert más időben, és más alkalmakkor is igen gyakran elkövettetnek, és büntettet, illetőleg vétséget képeznek akkor is, ha nem a választásra vonatkozólag, s nem a választások körül működő tisztviselők, illetőleg közegek ellen, hanem bármikor és egyátalán bármely közhivatali cselekményben eljáró tisztviselő vagy hatósági közeg ellen merónyeltetnek ; sőt akkor is, ha uein a közhivatalos cselekmény teljesítése alkalmával, hanem e miatt vitetnek véghez. Szűkebb a törvényjavaslat a létező törvénynél annálfogva is: mert nem vétettek fel a kihágások, sem a fegyelmi eljárás tárgyait képező cselekmények, vagy mulasztások. Mindez indokát találja abban : hogy egy átalános rendszeres törvénykönyv szükségszerüleg más felosztási elvet követ, mint egy különös törvény: s hogy ez intézkedések csoportosítása, valamint az egyes rendelkezések felosztása, sőt tartalma is : más — átalános szempontok követelményeinek van alárendelve. A kiemelt rendszer folytán ki kellé ezen fejezetből hagyni: a nyilvános közzétételek és felhívások által véghezvitt azon delictumok eseteit is, melyek az 1874 : XXXVIII. t. ez, 98. ós 99 §§-ban foglaltatnak ; minthogy ezek sem választási büntettek vagy vétségek. Ha tehát a jelen törvényjavaslat ezen fejezete — ugy válnék törvénynyó, a mint az szövegezve van: ez esetben hatályból kihelyeztetnének az 1874: XXXVIII. t. ez. 91., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100., 101., 102. §§.; inig a 105. és 106. §§. csak annyiban maradnának hatályban, a mennyire kihágásokra vagy fegyelmi eljárásra vonatkoznak. A 103. ós 104. §§-ban megjelölt kihágásokra nézve — a rendőri kihágásokról szóló átalános törvényjavaslat tartalmazza a fentartási záradókot. Kérdés tárgya lehet: hogy a 175, 17G. és 177. §§. miért vétettek be a jelen fejezetbe: holott az ezekben megjelölt cselekmények tónyálladéka közhatósági közeg által elkövetett, vagy substantiális, vagy alaki hamisítást képez, s ez sem választási bűntett. Ozélszerünek látszott e szabályoknak bevétele a választás körüli, büntetendő visszaélések eseteit magában foglaló fejezetbe azért: mert azon jog természete, melynek megsértésére a 175., 176. ós 177. §§-ban körülirt hamisítás irányozva van, lényegesen különbözik attól, mely a XXII. fejezetnek objectumát képezi De más szempontból is fontos tekintetek ajánlották ezen összefoglalást; mert tagadhatlan ugyan, hogy például a 175. §-ban meghatározott cselekmény nem más, mint közokiratnak substantialis hamisítása ; de tekintve a visszaélés orvosolhatásának könnyűséget, s különösen azt. hogy ha ezen cselekmény nem közhivatalnok által követtetik el, a 370, §-nak alkalmazása ezen esetre igazságtalan tulszigoni lenne. Ezen okból igen is czelszerű volt, a falsum ezen esetét kihelyezni az okiratok hamisításáról szóló fejezetből. De ha a 175. ós 176. §§-ban körülirt cselekmények nem foglaltatnának a IX. Fejezetben : ez esetben a XXXII-ik Fejezetben kellene róluk külön intézkedni, a mi azon nehézséggel járna, hogy e fejezetnek illető szakaszainál kivételképen enyhébb büntetési tételéket kellene megállapítani az esetre, ha az okirathamisitás választásra vonatkozólag követtetett el. Ez pedig kétségtelenül zavarólag hatna. Annyi kétségtelen, hogy a 175., 176. §§-ban körülirt cselekmények által, a választási jog sértetik meg ; azon körülmény tehát, hogy e megsértésnek módja, eszköze : okirathamisitás, s hogy erről külön fejezet rendelkezik, a fentebbi szempontok mellett gyöngébbnek tartatott A 174. §-hoz. Azok, a kik valamely választót erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés által választási jogának gyakorlatában megakadályoznak, történjék az akár országgyűlési képviselő, akár torvényKBPVH IEOMÁNY. 1875 -78. VII. 42