Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

330 286. szám. hatósági, községi tisztviselő, vagy elöljáró választására nézve a választói jog megsértésének vétségét köüt-Aik el, és 6 hónapig terjedhető fogházzal, valamint egyenként 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. „erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés által . . . megakadályoznak.'' Tehát a kik más módon akadályoznak meg valakit, azok nem esnek a jelen §. alá. A német bir. bűnt. tk. 107. §-a igy rendelkezik : „Wer einen Deutsehen dureh Gewalt oder durch Bedrohung mit einer sfrafbaren Hatidlung verhindert, in Ausübung seiner staatsbürlichen Rechte zu wtihlen oder zu stimmen, wird mit Gefángniss nicht unter sechs Monaten oder mit Festungshaft bis zu fünf Jahren bestraft." A belga bűnt. tk. 137. ezikke pedig, mely a Code pénal 109. czikkének csaknem szószerinti utánzata, ezt mondja: „Ceux qui, par attroupement, violences ou menaces, auront empéché un ou plusieurs citoyens d'exercer leurs droits politiques, seront punis d'un emprisonuement de quinze jours á un an et d'une amende de vingt-six francs á mille francs." Azonban az alkalmazásban mindkét törvényre nézve csakhamar alapos kétely támadt az iránt: vájjon a „staatsbürgerliches Recht zu wahlen und zu stimmen," illetőleg a „droit politique" csak a törvényhozó testület tagjainak választására szoritkozik-e, vagy kiterjed egyéb közügyi functionariusok választására is'? avagy minden olyan testület alakítására, melyeknek czélja a közérdeket előmozdítani? Javaslatunk e tekintetben nem hagy fenn kételyt, mert világosan megmondja, hogy a 174. §. csak is „országgyűlési képviselő, — továbbá — törvényhatósági, községi tisztviselő vagy előljáró választására" terjed ki. Ezen fölül a Code pénal 109-ik, valamint a belga bűnt. tk. idézett 137. ezikke, a megakadályozáshoz „csoportosulást" is kivan. A javaslat szerint, egy egyén is elkövetheti a kérdéses cselekményt; mert akár egy, akár több személy akadályoztat meg valakit választói joga gyakorlatában, az eredmény ugyanaz: a választói jog — s illetőleg az alkotmány által biztosított jog, egyik mint másik esetben meg van sértve. Es épen ez az, a mit a javaslat ezen intézkedése által büntetni kivan. A csoportulás súlyosbíthatja a cselekményt; de a bűntett lételemét és alkotó föltételét, a jelen esetben nem képezheti. A 175. §-hoz. A választók összeírásával megbízott küldöttség elnöke, tagja, vagy jegyzője, a ki a választók összeírása alkalmával a 'jogosítottnak talált választó nevét nem írja be a választók jegyzékébe, ugy szintén az, a ki azon jegyzékbe oly személy nevét irja be, a ki a küldöttség által jogosítottnak nem találtatott: 2 évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ugyanezen büntetés éri a központi bizottság azon tagját vagy jegyzőjét is, a ki az ezen szakaszban meghatározott cselekményt a választók névjegyzékének Összeállításánál követi el (1870. XXXVIII. t. ez. 41. §.) Azok után a mik fentebb elmondottak: a javaslatban hozott szakasz bővebb indokolást nem tesz szükségessé. A büntetés sokkal enyhébb, mint a 370. §-ban; de lényegesen enyhébb, mint a 367. §-ban meghatározott büntetés is. A dolog természete igazolja e lényeges különbséget. A 176. §-hoz. Azon közhivatalnok, a ki az 1874. t. ez. 33. §-a szerint az összeíró küldöttség rendelkezésére bocsájtandó valamely okiratba hamis adatot jegyez be azon czélból, hogy ez által valaki választójogától jogtalanul megfosztassák, vagy jogtalanul választó legyen; ugy szintén azon küldöttségi