Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

328 286. szám. ható büntettek és vétségek. De a fejezet terjedelme részint tágabb, részint pedig szűkebb, mint a belga tk. vagy olasz javaslat ide vonatkozó fejezetei. Nem mintha Németországban büntetlenül hagyatnék a vallás szabad gyakorlata elleni tettleges támadás; vagy a személyes szabadságnak közhivatalnok által elkövetett megsértése; vagy pedig a levél-titok, illetőleg a távsürgöny-titok megsértése. E cselekmények a német birodalomban épen oly kevéssé hagyatnak büntetlenül, mint Belgiumban és Olaszországban. De a hely, a hol ezekről a büntetőtörvény intézkedik, nem fejezi ki a megsértett jogoknak, eminenter alkotmányos jellegét, s nem fejezi ki, hogy a kérdéses merényletek által, első rendben az alkotmányosságnak lényeges garantiái támadtatnak meg. Igaz ugyan, hogy Belgiumban épen ugy mint Olaszországban, az alkotmány-charta képezi az emiitett czimek és fejezetek háttérét, s a jogok, melyek megsértését a büntetőtörvénykönyv, illetőleg a javaslat emiitett fejezetei átfoglalják : az alkotmány-okiratba vannak felvéve. így a személyes szabadság, a házjog, a vallásszabadság s a levéltitok biztosítása: a belga alkotmány 7., 10, 14. és 22. czikkeibe vétetett fel, mi által e jogok az alkotmányozó hatalomnak, magában az alkotmányban letett nyilatkozata által mondattak ki alkotmányos jogoknak. Mindazonáltal alig tévedünk azon föltevésben, hogy e jogok megsértését még sem azért nevezi a büntetőtörvénykönyv az alkotmányos jogok elleni bűntettnek, mert azok az alkotmányokiratban vannak biztosítva : hanem ellenkezőleg, azért vétettek fel e jogok az alkotmány-okiratba : mert -már maguk. ban is, és természetüknél fogva lényeges föltételét, és szükségszerű követelményét képezik magának az alkotmányosságnak — az alkotmány eszméjének és szellemének. E jogok valódi természetük s a bennük rejlő tulajdonságuk szerint: alkotmányos jogok ; következőleg, ezek bármelyikének megtámadása alkotmánysértést képez akkor is, ha nem külön chartában soroltatnak elő. Ez utóbbi nézet volt irányadó a mi javaslatunk beosztási rendszerének meghatározásánál; és mert ezer éves alkotmányos életünk, az alkotmány szükséges föltételei iránti érzéket hazánk mindenik polgárában a lehető legerősebben kifejtette, és mert ugy az arany-bulla, mint a H. k. I. r. IX. czime: alkotmánytörvényeknek tekintendők; azért fogadtatott el a javaslatban a kérdéses cselekményekre nézve azon rendszer, mely a belga büntetőtörvénykönyvben és az olasz javaslatban keresztül vitetett. Törvényjavaslatunknak ide vonatkozó mindhárom fejezete — a VIII. IX. és X. — a mi felfogásunk szerint is : az alkotmányosságból származó jogok megtámadásának büntetéséről rendelkezik ; ugy hogy mindhárom fejezet nálunk is — nem ugyan a charta, hanem az ennél erősebb — sok százados alkotmányos életünkből származó sarkjogaink folytán, egybefoglalható lehetne azon közös általános felirat alatt, melyet a belga btk. ,11. czime visel. A mi a választási jog gyakorlata elleni bűntetteket és vétségeket illeti: ezek megbüntetésének szükségességéről fölösleges szólani. Az 1874: XXXIII. t. ez. VI. Fejezete: e régen érzett szükségnek nem csak gyakorlati elismerése, hanem egyszersmind — a mennyire általános büntetőtörvénykönyv nélkül lehetséges — egyszersmind az ide vonatkozó törvények addigi hiányának helyes orvoslása is. A jelen törvényjavaslat VIII. fejezete mindazonáltal egyrészről tágabb terjedelmű, másrészről pedig szűkebb, mint az idézett törvényezikk VI. fejezete. Tágabb annyiban, a mennyiben nem szorítkozik csupán az országgyűlési képviselőválasztásoknál és ezek alkalmából elkövetett bűntettekre és vétségekre; hanem ugy ezek, valamint a törvényhatósági vagy községi tisztviselők, illetőleg elöljárók választása, továbbá a törvényhatóság vagy községi képviselőtestület megválasztása, illetőleg összeállítása körül elkövetett bűntettekre és vétségekre is kiterjed. Szűkebb azonban a törvényjavaslat VIII. fejezete annyiban, a mennyiben csak is — a szorosabb értelemben vett választási visszaélésekkel foglalkozik, és mellőzi azokat, a melyek ép ugy, vagy még gyakrabban követtetnek el más időben, mint a választások alkalmával. Így például az