Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. 327 nem az egyesülési, illetőleg gyülekezési szabadságot szándékozik korlátozni ; hanem mint a szövegben használt „csoportulás", s megakadályozást és reábirási czélzat kifejezései mutatják, czólja csak az : hogy a munkaadók, illetőleg munkavezetők személyét-s akaratszabadságát, az elégületlen vagy felizgatott tömegek jogtalan erőszakoskodásától s insultatiojától — és egyúttal a közrendet s biztonságot a zavargásoktól megóvja. VIII. FEJEZET, A polgároknak választási joga ellen elkövetett Mintettek és vétségek. A belga Code pénal második könyvének II. czime „Az alkotmány által biztosított jogokat megsértő bűntettekről és vétségekről

11 szól, ós három fejezetre oszlik. Az I fejezet intézkedik: „A politikai jogok gyakorlatára vonatkozó vétségekről." A II. fejezet: ,,A vallás szabad gyakorlata elleni vétségekről;" a III. fejezetnek tárgyát: az ,,alkotmány által biztosított jogoknak közhivatalnokok általi megsértése'- képezi. Az I. fejezetet részletezve: ebben tartalmaztatnak a politikai jogok gyakorlatának akadályozása által elkövetett delictumok ós a választásoknál előforduló visszaélések; a II fejezetben találjuk azon cselekményeket, melyekről a mi javaslatunk IX. fejezete intézkedik ; a III. fejezet átfoglalja : a személyes szabadságnak, a házi jognak, ós a levél- vagy távirat-titoknak közhivatalnok általi megsértését. Az olasz büntetőtörvénykönyv tervezete, külön czim alatt intézkedik. „A vallás, s a vallás szabad gyakorlata elleni büntetendő cselekményekről;" de ezen czim után külön czimbe foglalja. „A politikai jogok gyakorlata elleni büntetendő cselekményekről szóló intézkedéseket" Ezen utóbbi czimnek I. fejezete szól K

a személyes szabadság elleni reatumokról;" II. fejezete „a házjog megsértéséről ;" III. fejezete pedig : „a választási jog s minden más politikai jog elleni reatumokról.

11 A most körvonalozott felosztás, mind Belgiumban, mind pedig Olaszországban egy rendszer, egy uralkodó gondolat kifejezése. Mindkét felosztásban, praegnans kifejezésre jut az .-alkotmányosság szelleme. Az érintett cselekményeknek a többi, habár a véghezvitel módjára nézve azonos delictumoktól való elkülönítése, s mint saját nemű, egy közös szempont által összefoglalt jogsértéseknek egybehozása által: az alkotmány által biztosított jogok elleni merényletnek nyilvánittatik mindazon cselekmény, melylyel a személyes szabadság közhivatalnok által megtámadtatik, vagy a vallás szabad gyakorlata, vagy pedig a választási jog megsértetik. E' cselekmények különböznek ugyan egymástól, s közvetlen objectumuk is változik: de a belga törvényhozás felismerte ezek egységes jellemét abban : hogy mindegyik által maga az alkotmány sértetik meg, s ennélfogva a tettnek valódi objectumát az állam alkotmánya képezi. Ezen felfogás szükséges folyománya : hogy a megjelölt cselekmények az állam belbiztonsága elleni büntettek után, s a „delicta publica

11 osztályába vétettek fel. Ugyanez áll az olasz javaslatra nézve is, mely közt a belga törvénykönyv közt, e tekintetben lényeges különbség nem mutatkozik. Azon különbség, hogy a vallás és annak szabad gyakorlata elleni cselekmények az olasz javaslatban külön czimet képeznek, mig a belga btk. ezeket az „alkotmány által biztosított jogok elleni delictumok" czime alatt, de külön fejezetben sorolja fel, és rendeli büntettetni: lényegesnek nem tekinthető. A német btk. szintén az állam elleni büntettek után az V. Fejezetben intézkedik „Az állampolgári jogok gyakorlatára vonatkozó bűntettekről és vétségekről'

1 — Verbrechen und Vergehen in Beziehung auf die Ausübung staatsbürgerlicher Beehte, — s ezen fejezet alatt — melynek megjelölése ellen egyébiránt, tüzetessóg szempontjából többek által emeltetett kifogás — tárgyaltatnak, „a törvényhozó testületek elleni merényletek, valamint a választási jog gyakorlata körül előfordul-