Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
320 286. szám. azt, mely a törvényben szabályozott megkivántatóságokat nélkülözi. Ha például a pénzügyi hatóság elfogatási rendeletet boesájt ki: az, a ki ez iránti engedetlensógre nyilvános felhivást intéz — nem esik a jelen szakasz intézkedése alá, mert a rendelet — nem az erre illetékes hatóságtól származott. Más kérdés azonban az: vájjon azon kitétel „kötelező rendelet" átfoglalja-e annak törvényességét anyagi tekintetben is % vagy is : jogosan intézhet-e valaki nyilvános felhivást valamely rendelet teljesítésének megtagadására, azon szempontból, hogy azon rendelet anyagi tekintetben nem felel meg a törvénynek ? A törvényjavaslat ezt nem ezélozza ; ez csaknem egyértelmű lenne a lázadás jogszerüsitésóvel. Rendezett államban organicus törvények szabályozzák, a törvénynek meg nem felelő hatósági intézkedések elleni orvoslást. A minister, a ki törvénytelen rendeletet boesájt ki: felelősségre vonatik a parlament által: sőt a mennyiben a rendelet a magánosok személyi vagy vagyoni jogát érinti, s a rendelet valamely birói elintézésre befolyással lehetne; az 1869: IV". t. ez. 19. §-ajogot és hatalmat adott a bírónak, a rendelet ellen a törvényt emelni érvényre. De annyira nem mehet a törvény: hogy a közhatósággal és közhatalommal szemben az ellenszegülés jogát szentesítse. A rendelet kötelező, ha az, az illetékes hatóság által, a törvényes formában adatott ki. Materialis béltartalmának törvényessége itt nem jöhet tekintetbe. Ugyanez áll a hatósági rendeletekre és meghagyásokra nézve is. Ha a vizsgáló biró elfogatási rendeletet ad ki. s a rendelet a törvény által megkívánt alakban adatott ki: a nyilvános felhívás az ez elleni ellenszegülésre minden körülmény között, a 168. §. szerint büntetendő lesz. Azon kifogás — hogy az, a ki ellen a rendelet kiadatott, ártatlan volt, s hogy tehát a rendelet — anyagi dispositiója hibás feltételen alapult: ezen kifogás nem teszi büntetlenné a felhivót. A sértett fél orvoslást talál a törvény által szabályozott eljárás formái között: az ellenszegülés, ós igy a felhivás is az ellenszegülésre — nem tartozik a törvény által megengedett orvoslási nemek közé. Az olasz javaslat 143. czikke egészen mellőzi a hatósági rendelet és intézkedés minőségének meghatározását, s egészen egyenlő vonalra helyezi a törvény, valamint a kormányrendelet iránti engedetlensógre irányzott felhivást. ,.o chi eecitarla — álla inosservanza della légi, o dei provedimenti del govzrnor Itt nincs szó kötelező rendeletről, sem illetékességről; azt azonban az olasz jog alaptételeinek ismeretéből állithatni: hogy oly hatósági intézkedés elleni felhivás, melyre az intézkedő vagy rendelkező hatóság nem bírt' illetékességgel: ott sem tekintetik büntetendő cselekménynek ; mert ily esetben a hatóság nem a törvény által reábizott hatalmat gyakorolja, s ennélfogva cselekménye : hatósági cselekménynek nem is tekinthető. A 168 §. második alineája a belbóke egyik föltételét és garantiáját képezi, polgárok békés együttlétének, nyugalmának garantiáját fokozza és a társadalom alapintézményeit oltalmazza, — „megtámadja". Ez nem egyértelmű a. discussióval. Bírálat és vita tárgyává — a társadalmi intézmények is tehetők, s a nyugodt — habár téves bírálat, a fennálló intézményekkel ellentétes eredményekre is juthat, a nélkül, hogy e miatt büntetés alá esnék. A megtámadás, szenvedélyes, lázongó, elferdített tételekből kiinduló, valótlan, vagy túlzott állításokat tartalmazó kifakadásokat jelent. Harczot, ostromot a társadalmi intézmények: a tulajdon, s a házasság ellen, nem tűrhet el állam. Nem szabad — s a jog és. a béke érdekében nem is lehet megengednie ; hogy a vagyontalanok könynyűhivősége és elfogultsága ; rohamra szólittassék a vagyonosok ellen az által, hogy a tulajdon: rablásnak, s következőleg annak elfoglalása: mindenki jogának tüntettessók fel, mely jognak érvényesítését nem az igazság ; hanem az azzal magát ellentétbe helyező gazdagoknak erőszakon alapuló szervezete ós hatalma akadályozzák. A „megtámadás", mely szót a törvényjavaslat használ: ellentéte a bírálatnak, és a vitának. Ez utóbbi a nyugodt meggyőződésre : az előbbi a szenvedély felköltésére számit. A helytelen bírálat és vita csak lassan hathat, és ezért ellensúlyozható a szellem fegyvereivel: a támadás ellenben rögtön hat, ingerültséget, szenvedélyt, gyűlöletet