Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

t I * ,

r & • • •-' - • <0 i ,??% :-) 286. szám. (<\ 321 ébreszt, de azonfelül eszközeinél ós metífodusánál fogva is vagy kizárja vagy nagyon megnehezíti a helyesebb nézetek terjesztéséjé', irányzott szellemi hatást. A megtámadás ellen a törvény oltalmazza a társadalmat: a discuösio ellenében a társadalmi intézmények igazságos és szükséges voltában rejlő erő szolgálhat oltalmai. A 169-dik §-hoz, Jbgy évig terjedhető fogsággal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, a ki oly cselekményt, melyre a törvény büntetést állapit meg, nyilvánosan helyesnek nyilvánít; vagy a ki valamely büntetendő cselekmény elkövetőjét, ennek elkövetése végett nyilvánosan megdicsér vagy kitüntet. Azon cselekmények apologizálása, melyeket büntetendőnek" nyilvánít a törvény, vagy ily cselekmények elkövetése miatti ovatiók : princípiumában támadják meg a jogrendet, fölülemelik az egyén véleményét a társadalom megállapításai fölé, gyűlöletesnek, helytelennek, igazságtalannak nyilvánítván a társadalom törvényeit. Azon okok, melyek indokolják a törvényszegésre való nyilvános felhívásnak megbüntetését: igazolják egyszersmind a törvényszegés miatti dicsőítés eltiltását is. De ezenfölül is veszélyesek az oly dicsőítések, azon vonzerőnél fogva, melylyel bizonyos viszonyok közt, a gyöngébb lelkületüekre hathatnak, s a hiúságot hasonló tüntetések megórdemlésére lángolni képesek. A 170-ik §-hoz. Egy évtől 5 évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, a ki a 167. %-ban meghatározott módon a király személyének sérthetlenségét, a trónöröklési rendet, az alkotmányt, a monarchia másik államával fennálló kapcsolatot, a királynak, az országgyűlésnek, vagy a közösügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes jogát, vagy pedig a törvények kötelező erejét megtámadja; ugy szintén az is, a ki a magyar állam lakosait, vagy azok egy részét, az alkotmány, vagy pedig a magyar államhoz tartozó országok közt fennálló kapcsolat iránti gyűlöletre izgatja. A király személyének sérthetlensóge s a trónöröklési rend: mindenik alkotmányos országban az alkotmánynak képezi főágazatát, illetőleg azon jogok egyikét, melyekkel a király és a dynastia, az alkotmánynál fogva birnak. E jogokat — valamint az alkotmányt magát, nem engedheti „megtámadtatni'

1 az állam; ezeknek tul kell helyezve lenniök a szenvedélyek ós ingerek?, tömkelegén, Angliában a király jogait még a közönséges társalgásban sem szabad discussio tárgyává tenni s a ki ezt teszi, „misprision

11 bűntettét követi el, ós fogsággal, valamint pénzbüntetéssel büntettetik; a ki pedig premeditatióból teszi vita tárgyává és megtagadja a király jogát: életfogytig tartó fogsággal és jószágvesztéssel büntettetik. Ugyanezen bűntett, ha irás vagy nyomtatvány által követtetik el: halállal büntetendő. Nem ugyan ugy, mint Angliában, az Anna királynő idejéből fennmaradt törvényekben: de mindenik monarchiában büntetések vannak megállapítva a fejedelem jogainak, az öröklési rendnek s az alkotmánynak oly megtámadása ellen is, mely nem erőszakkal s nem is az erőszakos megtámadásra irányzott szándékkal, hanem a szellemekre nyilvánosan gyakorlót lázító hatás által, vagy szóval vagy nyomtatványban, írásban vagy képes ábrázolatban vitetik véghez. A júliusi monarchia alatt, 1835-ik évi september 9-kón kiadott sajtótörvény által megváltoztatott az 1819-ik évi sajtótörvény némely rendelkezése: de a későbbi törvényben is súlyos büntetések állapittatnak meg a kérdéses cselekmények elkövetői ellen. így a 2-ik czikkben, mely ekként szól: ,,L' offense au roi commise par les mémes moyens lorsqu'elle a pour but d'exciter á la haine ou mépris de sa personne ou de son autorité constitutionelle, est un attentat á la sureté de l'État." KÉPV. H. IROMÁNY. 1875-78. VII. 41