Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. 319 A 167. §. mindkét pontjának összehasonlításából egyébiránt önkényt.következik: hogy a második bekezdésnek esetében soha sem állapitható meg a tettes elleni büntetés, hanem hogy ez esetben mindig enyhébb büntetésnek kell kimondatni, mint az — a mely a törvény által a tettesre határoztatott. Ellenkező esetben — az első és a második szakasz közötti különbség szüntetnék meg, s azon tényleges föltótelekhez kötött büntetés mondatnék ki, mely föltételek a concrét esetben nem léteznek. A 168-ik §-hoz. A ki a 167. %-ban meghatározott módon, a törvény vagy a kormánynak kötelező, vagy pedig a közhatóságnak, a bíróságoknak illetékessége körében kiadott rendelete, meghagyása, határozata iránti engedetlenségre egyenesen felhí, vagy ily felhívást terjeszt: 2 évig terjedhető államfogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetés éri azt is, a ki valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet, a másik elleni gyűlöletre izgat; ugy szintén azt: a ki a tulajdonjogot, vagy a házassági intézményt, a 167. %-ba?i meghatározott módon megtámadja. E szakasz főbb szempontjai, már a fejezet általános indokolásában emeltettek ki. Oommentárrá nem válhatik az indokolás: habár fontos okok szólanak a mellett, hogy ez terjedelmesebb legyen, mint más országok hasonló természetű előterjesztései. Ott, a hol az uj büntetőtörvénykönyv által egy már létező eodex csupán javíttatni czéloztatik: ott az uj javaslat, a fennálló törvénynek a legtöbb esetben csak is egyes módosításait képezi. Az indokolás ily esetben — egyedül a módosításokra szorítható. Nálunk a helyzet más lévén: az indokoknak szükségszerüleg nagyobb terjedelmüeknek kell lenniök. A 168. §. első bekezdése három közvetlen objectumot tart szem előtt. Büntetést rendel a) a törvény; — b) a kormány kötelező rendelete ; — c) a hatóság által illetékessége körében kiadott rendelete vagy meghagyása iránti engedetlenségre irányzott nyilvános felhívás ellen. A törvény iránti engedetlenségre irányzott felhívást illetőleg, ha az, a mely iránt az engedetlenségi felhívás szól— büntetőtörvény: ez esetben a 167. §. alkalmazandó. Valamely bűntett vagy vétség elkövetésére nyilvánosan felhívni: ugyanaz, mint felhívni a büntetőtörvény iránti engedetlenségre. De vannak a közjogba tartozó vagy az államot, illetőleg a közérdeket érintő más törvények is, melyek megsértésére nincs különösen büntető sanetio megállapítva. Ha ezek iránti engedetlenségre intéztetik felhívás: ez nem képezvén felhívást bűntett vagy vétség elkövetésére : nem esik a 167. §. esetei alá. Ily felhívások azok, melyek ellentétben a 167. §-szal, a többi föltételek létezése esetében a 168. §. alá tartoznak. A kormány kötelező rendelete vagy a hatóságnak illetőségi körében kiadott rendelete vagy meghagyása iránti engedetlenségre intézett felhívásnál, igen nagyfontosságú közjogi kérdés jő az előtérbe. Azon határozóval „kötelező", ugy szintén azon körülírással: „illetékessége körében kiadott" a törvényjavaslat az alkotmányosság egyik corrolariumát akarja kifejezni; azt tudniillik : hogy a felhívás oly rendelet vagy hatósági meghagyás iránti engedetlenségre, mely nem kötelező, illetőleg a melynek kibocsájtására a kibocsájtó nem birt hatósági jogkörrel: nem képez büntetendő cselekményt. E tekintetben eltér a javaslat — mind az 1848 : XVIII. törv. ez. 6. §-ának, mind az 1848 : XXXIII. t. ez, 98. §-ának azon kitételétől „törvényes felsősóg ellen lázit." A felsőség ugyan is lehet törvényes, vagy is a törvény által alkotott s a törvény rendelkezése szerint választás vagy kinevezés által hatósági körébe lépett: de ez nem zárja ki, hogy oly rendeletet vagy meghagyást bocsájt ki, melyre nem bir a törvény által adott hatósági jogkörrel; vagy oly alakban adja ki