Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

* 286. szám. 295 A 133. §-hoz. A ki nyilvános gyülekezeten szóval, vagy a ki valamely irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat terjesztése vagy nyilvános helyre kiállítása által a felségsértés elkövetésére egyenes felhívást intéz — a mennyiben a szétosztott vagy terjesztett irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat tartalmát tudta : 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal — a 126. §. J. vagy 2. pontjaiban meghatározott felségsértés elkövetésére irányzott egyenes felhívás esetében azonban, 5 évtől 10 évig terjedhető államfogházzal büntetendő. Ha azonban a felhívás teljesen sikertelenül maradt,: a büntetés 2 évi államfog házai nem haladhat tul. Az 1843-ik évi törvényjavaslat a 425. §-ban subjeotiv irányban vette a felbujtási; csak is ennek tulajdonitható : hogy az esetre is — a bevégzett bűntett büntetését — holtig terjedhető rabságot — rendelt, „ha a felbujtott, a kitűzött felségsértési cselekvésnek elkövetésére még semmit sem cselekedett is." A jelen törvényjavaslat szerint ily esetben nem létez „felbujtás" : hanem csupán „felhívás

11 — s a mennyiben az néni nyilvános és szövetségre sem vezetett: egyátaláh nem büntettetik. A nyilvános felhívás azonban különös veszélyességénél fogva nem maradhat büntetlenül, még akkor sem, ha annak közvetlenül semmi eredménye sem lett. A büntetés mindazonáltal ez esetben sem a bevégzett bűntett büntetése : hanem oly csekély, hogy legmagasabb mértéke 2 évi államfogházat nem haladhat tul. De ha a fellázított tömeg a felségsértő cselekmény tettleges elkövetése végett megindult; ha felfegyverezte magát; ha barricadok építéséhez fogott, egyátalán, ha a lázító felhívás következtében, a felségsértés tettleges végrehajtását nem csak elhatározta, hanem erre előkészületi cselekményeket tett; ha tehát a lázitás intensivitása oly nagy volt, hogy abból a lázítottak bűnös elhatározása és cselekvése eredményült, — ámbár a külső cselekmény a kísérlet fokáig nem jutott el: ez, esetben a cselekmény veszélyességéhez és súlyosságához képest, súlyosabbnak kell lenni a büntetésnek is. A büntetés 5—10 évi fegyház és ugyanoly tartalmú államfogház közt- változik, a szerint, a mint a király személye vagy az állam területének integritása, vagy pedig a 126. •§. 1. és 2. pontjaiban meghatározott merényletek elkövetésére irányoztatik a felhívás. A megállapított büntetésinemek e különbsége végig vonul az egész fejezeten s indokát találja abban, hogy a király személye elleni büntettek nem tekintetnek tisztán politikaiaknak; s az állam területének integritása elleni támadás is aljasságánál fogva nem tarthat számot a politikai bűntettekre megállapított tisztességes szabadságbüntetésre. A 134. §-hoz. A ki arról, hogy felségsértés elkövetése vétetik czélba, hitet érdemlő tudomással bír s azt azon időben, melyben annak megakadályozása lehető, a felsőbbségnek fel nem jelenti : 3 évig terjedhető államfogházzal büntetendő. A tettes vagy részesnek hozzátartozói (77. §.) a feljelentés elmulasztása miatt nem büntettetnek. Ugyanazon okok, melyek e büntettet kivételes természetűvé teszik : igazolják azt is, hogy az, a ki tudomással bir arról, hogy ezen bűntett elkövettetni czéloztatik, ha tehetségében áll az államot e veszélytől megmenteni s ezt tenni elmulasztja: e mulasztása miatt megbüntettessék. A /