Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

# 296 286. szám. mulasztás itt nem csupán egy erkölcsi kötelességnek megszegése, hanem tekintettel a rendkívüli veszélyre, mely az egész államot és a társadalmat fenyegeti: büntetendő jelleggel is bir. A törvénynek joga van követelni : hogy az állam létével, a polgárok nyugalmával és biztonságával szemközt, annyi energiát mindenki tanúsítson, a mennyi szükséges arra, hogy a hatóság annak idején figyelmessé tétessék s ez által azon helyzetbe hozassák: hogy a társadalmat — a fenyegető veszélytől megmenthesse. Közöny a haza ós társadalom iránt, már magában is bün; de ha e közöny akkép nyilatkozik, hogy az, a ki tudja és ismeri az államot létében, szerkezetében, intézményeiben fenyegető veszélyt, tudja és előre látja a polgárháborút, mely következik s mely ezreknek életébe és vagyonába kerülhet, és mégis elmulasztja — a könnyű és veszélytelen figyelmeztetést: az ily közönyt — mely legalább is igen közel áll a szövetséghez, joggal bünteti az állam. A német btk. 139. %. nem csupán a még el nem követett felségsértés feljelentésének elmulasztását rendeli büntettetni: hanem kiterjeszti e szabályt a következő büntettek feljelentésének elmulasztására: Hochverrath, Landesverrath, Müi/zverbrecheii, Mord, Raub, Menschenraub, gemeingefahrliche Verbrechen. Sőt azzal is tovább megy a német btk. a jelen szakasznál: hogy az ennek második bekezdésében tartalmazott megszorítást nem ismeri. A német büntetőtörvónykönyvvel ellenkezőleg a mi törvényjavaslatunk: az érzelmek és kötelességek conflictusábah az illetők hazaszeretetére bizza a választást. «hogfy felségsértés elkövetése vétetik czélba." Ha a szövetkezők lemondtak tervükről: a feljelentés elmulasztása nem büntetendő; ez az esetre is kiterjed : ha az illető, helyes okokból, azon véleményben van, hogy akkor, midőn ő megtudta a tervet, ez már abbanhagyatott; habár ezen véleménye később tévedésnek bizonyulna. Kutatásra, vizsgálódásra nem kényszerit a szakasz senkit: értelme" az — hogy ha azt tudja valaki, hogy merénylet czéloztatik, hogy az államot fenyegető veszély létez: köteles legyen ezen tudomását a hatósággal közölni. ' • " ' J A 135. §- hoz. « Nem büntettetik a szövetség miatt az, a ki előbb mintsem a. felségsértés elkövetésére, a szövetkezésen kiviil valami mer ény eltetett s mielőtt az a hatóság által felfedeztetett volna, a szövetségtől eláll s elállását a szövetkezeiteknek nemcsak tudomásodra juttatja, hanem azokat a merénylet felhagyására birni erejéhez képest törekszik, vagy pedig a szövetséget a hatóságnak feljelenti. „nemcsak tudomására juttatja." A szövetség már magában is büntetendő cselekményt képez. Arra, hogy ezen természetét elveszítse, nem elég, hogy az illető kilépjen a szövetségből: hanem szükséges, hogy a szövetkezésből származható veszélyt megakadályozza. Ez két módon történhetik: vagy szövetséges társainak arra birása által, hogy a forralatról mondjanak le; vagy ha ez nem sikerülne: a hatóság értesítése által. Ha az első mód sikerült: a második nem kívántatik; de az elmulasztás — épen ugy mint a kísérletnél — a 66. §. 2. pontja esetében, az ő veszélyére hárul. II. FEJEZET. A király, a királyi ház tagjainak bántalmazása és a király megsértése. „Ő Felségének a királynak személye szent és sérthetlen." A monarchiái államrendszerezen fundamentális tételét ismétli az 1848-ik évi törvényünk III. czikke mindjárt az 1-ső §-ban; mintegy ezen princípiumból és alaptételből származtatván a többi nagyfontosságú intézkedéseket. A