Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. 283 jas bűntettől, mely a felség sérthetlenségét violálja ugyan, de uralkodói állását s az ebből kifolyó cselekvési szabadságát egyátalán érintetlenül hagyja. II. Az alkotmány mintegy lelke, szellemi alkatrésze az államnak; a közjog és ennek biztositékai, az államhatalom viszonya a néphez, az állami tényezők jogai és kötelességei, hatalmuk határai s a hatalom gyakorlatának föltételei, Valamint modalitásai: az alkotmány által határoztatnak meg. Az alkotmány által válik a nemzet egy organicus egészszó; akarata, önelhatározása, létének alakja, és cselekvése rendszeres nyilvánulásának formái, az alkotmányban liatározíatnak meg és szabályoztatnak. A ki az államnak alkotmányát támadja meg s azt erőszakkal absolut uralom alá tereli, vagy a ki az alkotmánynak egyik lényeges részét erőszakkal lerombolja s saját uralma alá vetvén a hatalmat, azon részt vagy eltörli, vagy erőszakkal megváltoztatja: az az államot, mint alaptörvényei által meghatározott viszonyban élő társadalmat — vagyis az államot, mint egy bizonyos formájú államot megszünteti s más természetűvé változtatja át. Hogy pedig az ily merénylet, akárki által s akármely czélból követtessék el, mindig az állami lót lényeges részét támadja meg: azt bizonyitani nem szükséges. De ezzel igazolva van az is: hogy ezen merénylet is joggal bélyegeztetik felségsértósnek és joggal büntettetik a törvényjavaslatban meghatározott súlyos — habár a fennálló törvényekhez viszonyitva — enyhitett büntetéssel. III. Végre az állam területének elszakítása, akár azon czélból, hogy az mint egész létezni megszűnjék és egy másik államba bekebeleztessék; akár azon czélból, hogy egy része elszakittatván, ezen rész egy másik állam területéhez kapcsoltassék; akár pedig azon czélból, hogy az elszakított részből egy külön állami terület képeztessék: mindenik formájában az állam testét enyészteti el, vagy csokintja meg s megszünteti azt mint olyant, a milyen az alkatánál fogva, a történelmi tények fejlődése által lett s a milyen alakban fennáll és létez. E három objectum, illetőleg ezek közül valamelyiknek megsemmisítésére, vagy a megsemmisítés kísérletére vagy előkészítésére vezethető vissza mindaz, a mi a jelen törvényjavaslat szerint — a felségsértés fejezete szerint büntetendő. De mindegyik alkatrészt az alaptörvények szerinti teljességében veszi intézkedései tárgyává a törvényjavaslat; s az oltalmat, melyet a büntető törvénynek nyújtani feladata: mindenik alkatrósz egész területére kiterjeszti. Különösen fontossá válik ezen tekintet az alkotmány s a teriilet szempontjából. E két tényezőt illetőleg ki kellé terjeszteni az oltalmat azon kapcsolatra is, mely a magyar állam és a monarchia másik állama közt, • sarktörvényeink szerint fennáll. A büntetőtörvénykönyv nem alkot államjogot; feladata erre vonatkozólag csupán az: hogy a létezőt erélyesen ós nyomatékkal oltalmazza. Sarkalatos törvényeink hazánk és a monarchia másik fele közt, egy szorosan meghatározott kapcsolatot állapítottak meg; e kapcsolat, mely már a sanctio pragmaticában találja kifejezését: nemcsak kiválóan államjogi, hanem állami alakzatunk egyik legerősebb tényezője is. Ezt nem mellőzheti a bühtetőtörvónykönyv; a mellőzés — a tetszés szerinti erőszakoskodásnak, a büntetlen megtámadásnak tenné ki azon tényezőt, melyben fennállásunk, individualitásunk s nemzetközi hatásunk garantiáját ismerte fel az alaptörvény. Ez utóbbi szerint — a monarchia másik fele, vérrel ós pénzzel tartozik oltalmazni a mi területünket, ha ez megtámadtatnék: mi is viszont a monarchia másik államának területét. A mi tehát a mi részünkről is fegyveres actiót von maga után, ha megsértetik: azt büntetlennek nem tekintheti a büntető törvény. A törvényjavaslat e tekintetben követte már az l8484k évi törvényeinkben világosan kifejezett eszmét s alkalmazta az 1848: XVIII. törvényczikk 6. §. megállapítását. Az idézett törvény .ugyanis egyenlően bünteti azt, a ki az emiitett kapcsolatnak tettleges felbontására izgat: azzal, a ki „a magyar állam egysége ellen" vagy „az alkotmány erőszakos megváltoztatására lázit. u A hely, a hol, az összefüggés, a melyben e szabály ki van mondva s különösen a büntetés azonossága, mely a 6. §-ban meghatározott valamennyi cselekmény elkövetőjét kölönbség nélkül . 36*
