Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-278. Törvényjavaslat a békebiróságról
257 Indokok „a békebiróságról" szóló törvényjavaslathoz. I. A békebirák feállitásának czélja : a jelenben túlterhelt kir. bíróságoktól a hatáskörükhöz utalt ügyek kisebb jelentőségű részét elvonni s ez által az igazságszolgáltatást olcsóbbá és gyorsabbá tenni. Az első czél az által éretik el, hogy egyrészről a törvényhatóságok és községek némely közegei a békebiroi tisztet hivataluknál fogva viselik, másrészt pedig a most emiitetteken felül a törvényhatóságok választottai is felruháztatnak e tiszttel. A békebirák, mint ilyenek, sem állandó • fizetésében, sem teendőik teljesítéséért különös díjazásban nem részesittetnek s a békebiroi teendők ingyenes teljesítése lényeges vonása ez intézménynek. A békebiroi teendők ingyenes teljesítésének megállapítására okul, részint az állam nehéz pénzügyi viszonyai, részint azon czél szolgált, hogy a békebiroi tiszt, a mennyiben a törvényhatóságok választásától függ — keresetmódnak ne tekintessék s oly egyének részvéte biztosittassék, kik e tisztük teljesítésére elegendő idő, képesség 'és vagyonnal birnak, bizton feltételeztetvén, hogy azon nagyobb befolyás és tekintély, mely á legnemesebb módon, nem kiváltság, hanem a közügyekre szánt tevékenység által megszerezve, a társadalmi életben is nyilvánuland s az állam iránti általános kötelesség eszméje, kellő indokul s rugóul fognak szolgálni az értelmesebb és vagyonosabb polgároknak, kiknek közreműködésétől ez intézmény virágzása föltóteleztetik. A békebiroi tiszt, mint fentebb érintetett, nem lévén keresetmód, a békebiráktól oly szakismeretek, milyenek a rendes bírákra nézve megszabvák, általában megkívántathatnak, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy azok, kik a jogtudományt életpályául választották, általán inkább a rendes bíróságokat keresik fel, mely biztosabb állást nyújt s több tért nyit az előmenetelre; azon kellékek, melyek a békebiroi tisztnek választás utján való elnyerésére a javaslatban megállapítva vannak, nem czéloznak egyebet, mint hogy az e tisztet viselők kellő műveltséggel s már működésük megkezdésekor polgártársaik előtt a tisztelet és tekintély bizonyos mérvével bírjanak. A rendezett tanácsú városok tanácsnokaira nézve azonban, a kik közül csakis az e czélra külön választottak gyakorolják a békebiroi tisztet, szükséges volt intézkedést tenni, miszerint e tiszt gyakorlatára lehetőleg olyanok választassanak, kik a jogszolgáltatásra kellő szakismerettel birnak; mert mig azokra nézve, kik a békebiroi tisztet nem hivataluknál, hanem a törvényhatóság választása folytán viselik, a jogtudományi szakismeretnek nélkülözhetlen föltételül való megállapítása ez intézmény sikerét veszélyeztethetné : addig másrészről nem lehet tagadni, hogy a szélesebb körű ismeretek, a tudományosabb képzettség az illető tisztet viselő tekintélyét polgártársai előtt nagy fokban emeli, a bizalmat tetemesen fokozza és megszilárdítja s alapos intézkedései által a békebiró ezen intézmény felvirágzására lényegesen közrehat. A békebiroi tisztnek elvállalását teljesen kötelezővé tenni, rnint ez a külföldi államokban, főleg Angiiában megállapítva van, honunkban nem látszott czélszerünek, mert az állam KÉPVH. IROMÁNY. IS75--73. VII '53 278, szám. Melléklet a 278; szánni irományhoz.
