Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-223. 1876. évi IV. törvényczikk a dohányjövedékről szóló 1868. évi XIV-ik t.-cz. és az érvényben lévő dohányjövedéki szabályok némely intézkedéseinek módositásáról

146 223. szám. Ezen dohány tekintetében a fennidézett törvény folytán kiállított igazolási okmányok érvénye azoknak keltétől egy egész évre terjed ki. 7- §• A községi elöljárók kötelesek a náluk benyújtott termelési bejelentéseket az azokban foglalt adatok szerint megvizsgálni, a mint azok a kincstár számára, kivitelre, vagy saját .használatra szól­nak, külön-külön jegyzékbe azonnal bevezetni és minden hó végével, (a január hóban beadottakat pedig legfeljebb február hó 4-éig), a kincstár számára tett bejelentéseket az illetékes dohánybeváltó felügyelőséghez, a kivitelre és a saját használatra szóló bejelentéseket pedig a pénzügyi igazgató­sághoz (felügyelőséghez) a jegyzék tisztázata kiséretében beküldeni. Ezen beküldés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, avagy a bejelentések megváltoz­tatása az azokban foglalt adatok kihagyása, vagy kitörlése által vagy az azokban foglalt valótlan adatok bizonyítása, 5 forinttól 100 forintig terjedő rendszegési birsággal fog fenyíttetni; ugyanezen birsággal fenyíttetnek azon községi elöljárók, kik az 1868. évi XIV. törvényczikk 12-ik §-ában és jelen törvény 5-ik §-ában a saját használatra való dohánytermelés körül rájuk ruházott teendőket nem teljesitik. Ezen bírságok kiszabása és a közadók behajtására nézve fennálló törvények szerinti besze­dése, a pénzügyigazgatóságok (felügyelőségek) által eszközlendő. A pénzügyigazgatóság, illetőleg dohánybeváltó felügyelőség tartozik a kellő időben bekül­dött bejelentések feletti határozatát legfeljebb márczius 31-ikig, folyó 1876. évre pedig ápril 20-ig a községi elöljáróknak kiküldeni, ellenkező esetben azok a kérelmezők javára elintózetteknek tekintetnek. 8. §• Szállodák,, vendéglők, pálinka-, bor-, sör- vagy kávéházak tulajdonosai vagy bérlői, vala­mint kereskedők, gyárosok, szállítók s általában nyílt helyiséggel vagy raktárral bíró iparosok fele­lősek mindazon jövedéki áthágásokért, melyek az üzletükhez tartozó épületekben vagy helyiségekben követtetnek el ós kezeskednek az ily áthágások folytán kiszabott bírságokért és fogyasztási illetékekért, a mennyiben a jövedéki kihágás elkövetői ők maguk, vagy családtagjaik, segédjeik, cselédjeik, mun­kásaik, vagy az ily helyiségekbe házalási vagy üzérkedési czélból bejáró egyének. 9. §. Szállodák, vendéglők, bor-, sör- és kávéházak s más nyilvános helyek tulajdonosai és bérlői tartoznak, ha maguk vagy segédeik által a vendégeknek dohánygyártmányokat eladni kivan­nak, maguknak erre különös engedélyt kieszközölni. 10. §. A községi elöljárók, tisztviselők és szolgák, városokban a rendőrség teendőivel megbízott tisztviselők és közegek kötelesek a dohánycsempészet akadályozása körül közreműködni. Ennélfogva azon községi elöljárók, ugy községi és rendőrségi tisztviselők és közegek, kik valamely tudomásukra jutott csempészetet a pénzügyi hatóságnak vagy a pénzügyőri közegeknek fel nem jelentenek vagy annak megakadályozására hatáskörükben minden intézkedést meg nem tesznek, a pénzügyi igazgatóság által birsággal büntettetnek, mely 10 frttól 100 frtig terjedhet. Ha pedig a pénzügyi hatóság vagy a pénzügyőri közegek felszólítása folytán a csempé­szet megakadályozásánál, a csempészett dohány lefoglalásánál vagy pedig a tettesek elfogatásánál közreműködni vonakodnak, vagy bármikép a szükséges segédletet megtagadják, ezen birság egész 200 frtig felemeltethetik. 11. §. Mindazon esetekben, mikor jövedéki kihágások alkalmával a fogyasztási illeték (engedély­illeték) a birság kiszabása alapjául vétetik, ezen fogyasztási illeték:

Next

/
Thumbnails
Contents