Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.
Irományszámok - 1875-223. 1876. évi IV. törvényczikk a dohányjövedékről szóló 1868. évi XIV-ik t.-cz. és az érvényben lévő dohányjövedéki szabályok némely intézkedéseinek módositásáról
223. szám. 147 a) a külföldi gyártmányokért vagy külföldi nyers dohányért és az országban tiltott módon készített dohánygyártmányokért az 1875. évi XIV. t. ez. által kiszabott összegekben; b) belföldön termelt dohánylevelekért és tiltott módon készitett belföldi vágott dohányért minden 500 gramm után nyolozvan krajezárban állapittatik meg. 12. §. Külföldről való dohányosempészet az ezáltal megrövidített vagy veszélyeztetett vám- és fogyasztási illetéknek ötszörösétől annak tízszereséig terjedő mennyiségével büntettetik. Ha azonban oly enyhítő körülmények léteznek, melyeket más terhelő körülmények ki nem egyenlítenek, ez esetben a. büntetés az említett illetékek kétszeres mennyiségéig enyhittethetik. Az itt megszabott büntetésnek van helye akkor is, ha a csempészet véghez nem vitetett ugyan, de megkísértetett. 13. §. Ha valaki engedély nélkül dohányt ültet, minden jogtalanul beültetett • ölnyi földtér után 30 krajezárnyi s ha a dohány másnemű növények között elszórtan ültettetett, akkép, hogy a dohánypalánták rendes ültetvényt nem képeznek, minden növény után 10 krnyi birságban marasztaltatik el, a legkisebb büntetés azonban 5 írtnál kevesebb nem lehet. Ha azonban a tilalom-ellenes dohánytermelés kertekben vagy bekerített területeken űzetett, akkor a büntetés minden négyszög öltől egy frtban, minden elszórtan ültetett növény után húsz krajezárban állapittatik meg. Azonkívül minden egyes esetben a tilalomellenesen ültetett s még a mezőn, illetőleg a kertekben létező dohány megsemmisíttetik. 14. §. Azon termelő, ki az illetékes pénzügyi hatóság részéről a kincstár számára vagy kivitelre dohánytermelési engedélyt nyert; de az engedélyben kitett földtérnél nagyobbat használ, minden négyszög öl után, mely jogtalanul beültetettnek tekintendő, tiz krajezárnyi birsággal fenyíttetik; ez esetben azonban a dohány megsemmisítésének nincsen helye. Saját használatra való dohánytermelésnél előforduló tulültetésre nézve az 1868. évi XIV. t.-cz. 12. §-ának intézkedése szerint kell eljárni. 15. §. Ha a kincstár számára vagy kivitelre való dohánytermelés az engedélyben megnevezett téren történt, az engedélyezett téren tul tett ültetéseknél, nem esik büntetés alá: a) két catastralis holdat meg nem haladó engedélyeknél az engedélyezett tér húsz százaléka; b) két catastralis holdat túlhaladó engedélyeknél két hold után húsz százalék, a további nyolez holdtól hat százalék; az azontúl engedélyezett tér után pedig négy százalék. 16. §. Ha a dohánytermelésre nem az engedélyben kijelölt földek használtatnak, az illető a beültetett földterületre eső felügyeleti illeték kétszeresével büntettetik. 17. §. A dohánynak élvezetre való tilalomellenes készítése és tilalomellenes forgalomba tétele büntettetik: a) a fogyasztási illetéknek felétől kétszereséig, ha a dohány, mely az áthágás tárgyát képezi, a kincstár raktáraiból származik vagy törvényszerűen a törvényes illetékek lefizetése mellett külföldről hozatott be; b) a fogyasztási illeték kétszeresétől négyszereséig minden más esetben. *
