Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-214. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról

214. szám. 101 Melléklet a 214. száma irományhoz. Törvényjavaslat a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról ós a napszámosokról. (A közigazgatási bizottság szövegezése szerint.) I. FEJEZET. A cselédekre vonatkozó általános intézkedések. 1. §• A cseléd és gazda közötti viszony a két fél között közös megegyezéssel létrejött irás- vagy szóbeli szolgálati szerződésen alapul. Az, ki magát szerződésileg bizonyos háztartási vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatoknak legalább is egy havi időtartamon át bérért való teljesitósóre kötelezi, c s elédnek, az pedig, ki a szolgálati szerződésnél fogva a cseléd bérét kiszolgáltatni köteles, gazdának neveztetik. 2. §. A cseléd, a fentebbiek alapján történt szolgálatba való lépésével a gazda, illetőleg családja háznépének tagjává válik, miből mindkét félre nézve a pusztán anyagi kötelezettségeken tul menő, a jelen törvényben körülirt viszonyos erkölcsi jogok ós kötelezettségek támadnak. Nem tekintethetnek cselédeknek: a) azok, kik tudományos előkészültsóget s általában magasb miveltsóget feltételező, habár folytonossággal tartó szolgálatokat teljesítenek, úgymint ügyvédek, házi orvosok, nevelők, nevelőnők és társalkodónők, iroda-személyzet, gazdatisztek, szám tartók, pénztárnokok, házi titkárok stb., b) azok, kik személyes és bizonyos időre folytonos, de nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra vannak lekötelezve, mint például kereskedő- és iparos-segédek, tanonczok, gyári ós iparos munkások stb.; végre c) azok, kik háztartási és gazdasági teendőkre ugyan, de naponkénti díjazás mellett, vagy bizonyos részért vannak lekötelezve, például napszámosok, részes munkákat teljesítők, szakmányosok, varrónők stb. 4. t ;> Minden önálló személy fogadhat magának cselédet.