Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-214. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról

102 214. szám. 5. §. Családi viszonyok között a cselédség fogadása rendszerint a családfőt, a férfit illeti, de a ház körül és belszolgálatra való cselédeket a ház asszonya is fogadhat fel, nézetkülömbség esetéhen azonban a férj szava ezekre nézve is döntő, ki ily cselédet, ha már szolgálatban állott, a törvényes felmondási idő megtartása mellett elbocsáthat. 6. §. A férj,-illetőleg családfő cselédfel fogadási és elbocsátási jogát megbizottjára is átruházhatja, ez átruházásnak megtörténte azonban kétség esetében bizonyítandó. 7. §. A ki mint cseléd akar alkalmaztatni, annak saját személye felett törvény szerint szabadon kell rendelkezhetni. 8. §• Ha atyai hatalom vagy gyámság alatt álló egyén akar beszegődni, arra az atya vagy gyám beleegyezése szükséges. Ha az atya vagy gyám a beleegyezést alapos ok nélkül megtagadja, azt a cseléd-ügyben illetékes első fokú hatóság (II5". §.) pótolhatja, fenmaradván az atyának vagy gyámnak felügyelési, esetleg felebbezési joga, mely utóbbi azonban végleges elintézéséig a hatósági felebbezett határozatnak foganatosítását meg nem akaszthatja. 9. §. A cselédkönyv (69. §.) előmutatásával történt beszegődés a gazdára nézve azon jogi vélelmet állapítja meg, hogy a beszegődés az atya vagy gyám beleegyezésével történt. 10. §. Férjnél levő asszonyok csak férjeik beleegyezésével szegődhetnek szolgálatba. Kivétetnek e szabály alól a férjeiktől törvényesen, akár ideiglenesen, akár végképen elválasztott asszonyok. 11. §• Ha ideiglenes szabadsággal elbocsátott katona, hadi-tengerész vagy honvéd cselédnek szegődik s a katonai hatóság által behivatik, a cselédi szerződés ereje minden kárpótlás nélkül megszűnik. Hasonló eset áll azokra nézve is, kiket ujoncz-állitás alkalmával sors ér. Ellenben ha tartalékos vagy honvéd a törvényszerű évenkénti gyakorlatra behivatik, ez a cselédszerződési viszonyt meg nem szünteti, s az ily cseléd magát, ha az alól a gazda fel nem menti vagy azzal ez időre máskép, ki nem egyezik, helyettesiteni tartozik. Ki e helyettesitést nem teljesiti, a gazdát távollétének idejére bérének arányában kárpótolni köteles. Katonai szolgálatba való önkéntes beállás esetében a cseléd a gazdának szintén kártérítéssel tartozik. A szolgálati szerződésről. 12. §. A szolgálati szerződés ugy Írásban, mint szóval is köthető. 13. §. A szerződés feltételeinek megállapítása a felek szabad egyezkedésétől függ.