Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-185. Törvényjavaslat a m. kir. budapesi egyetem tulajdonához tartozott körmöczi papirgyár és háromszlécsi uradalom eladásának beczikkelyezése tárgyában

185. szám. 55 sem térülne meg: 1873. áprü hó 3-án tett legalázatosabb felterjesztés alapján ő császári és apostoli királyi Felsége azon év és hó 13-án kelt legfelsőbb elhatározásával a helyreállításnak mellőzését s a gyártelepnek nyilvános árverés melletti eladását méltóztatott legkegyelmesebben elrendelni. Ezen legfelsőbb elhatározás folytán ezen gyártelepnek szabályszerűen közhirró tett nyilvános árverés utján leendő eladása kisértetett meg ; azonban a háromizben tartott árverés eredménytelen maradt, miután azokon vállalkozó sem jelentkezett. Ily körülmények között nem maradt egyéb hátra, mint a jelenlegi bérlőkkel, kik a vételre hajlandóknak mutatkoztak, az eladás iránt alkuba bocsátkozni és pedig annál inkább, mert ezen gyártelep, mint fennebb említve volt, még az 1863. évi november 5-én kötött szerződéssel évi 1,600 frtnyi bér mellett adatott ugyan bérbe, de a szerződés hiányos szövegezése folytán a gyári épületeken támadt hiányoknak a bórbe-adó alap vagy a bérlők által leendő helyreállítás kötelezettsége, valamint a helyreállítások mérve iránt kétségek és vitás kérdések merültek fel, melyek hoszszabb tárgyalások és alkudozások után sem voltak barátságos utón megoldhatók s csakis hosszadalmas és kétséges kimenetelű perrel lettek volna törvény utján eldönthetők. Ennek következtében a kérdéses épület s annak belső szerkezete a fent ecsetelt rósz karba jutott, minek alapján a bérlők részéről az alap irányában a vitás helyreállítások állítólagos elmulasztása miatt jelentékeny kárpótlási követelések támasztattak. Ezen részben jogosült kárpótlások összegéhez járult volna még az okvetlenül szükséges teljes helyreállításoknak kerek összegben mintegy 30,000 frtra rugó költségei, mely helyreállitások foganatba vétele után sem lehetett volna a hátralévő bérleti időszakra a szerződésileg 1,600 írttal megszabott haszonbérnek fokozását követelni ugy, hogy ez esetben a még hátralévő 13 évi bérszakban az id,őről-időre felmerülendett apró tatarozási költségektől s a bérlőnek a múltra adandó kárpótlástól eltekintve, az egyetemi alap a beruházott 30,000 frtnyi tőkének 6°|

0 kamatjában 23,400 frtot vesztett volna a nélkül, hogy a bérleti idő letelte után a bérletnek a fennecsetelt viszonyoknál fogva, jelentékeny emelkedése várható lett volna. Nem maradt tehát egyéb hátra, mint a jövendővel ugy sem kecsegtető, házilag haszoanal nem kezelhető gyártelepet szabad kézből eladni. E czólból Schöller Frigyes és Vilmos testvérekkel 1874. évi september 23-án adás-vevési szerződés köttetett, mely szerint nevezettek az épület és belszerkezet elmulasztott helyreállításaiból az egyetemi alap ellen támasztott bármi nevem nevezendő követeléseikről lemondván, a gyártelepet minden hozzá tartozó épülettel együtt 15,000 írtért megvásárolták. Igaz ugyan, hogy ezen vételár 6°|

0-nyi kamata, csakis 900 frtra rug s a mennyiben a vételár olcsóbb árkeleti papírokban fektettetik; mintegy 1,000 frtnyi kamat-jövedelmet biztosit, ez az alapnak jelenlegi 1,600 frtnyi haszonbér jövedelmével összehasonlítva, a mintegy 200 frtnyi adó-és tatarozási költségek levonása után évi 400 frtnyi csökkenést tüntet fel. — Tekintve azonban, hogy a helyreállításokra szükséges tőke évi 1,800 frtos kamatja az eladás esetén megtakarittatik, világos, hogy ezen eladás folytán az egyetemi alap évente 1,400 frtot takarit meg, miért is gyártelepek kezelése amúgy sem lévén az államnak feladata s csak kivételes esetekben járván haszonnal,, ő császári ós apostoli királyi Felsége 1875. évi ápril 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával a Schöller testvérekkel a fennjelzett napon kelt szerződést legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott. Ezen telepnek Schöller testvérek nevére való átkebelezóse azonban csakis a vételárnak teljes lerovása után fog eszközöltetni. Különleges helyi viszonyokban gyökerező kedvezőtlen körülmények javasolták továbbá a háromszlécsi uradalomnak eladását is. — Ezen, a boldogságos szűzről czimzett egykori turóczi prépostság javaihoz tartozott és a Jézus-társaság eltörlése után dicső emlékű Mária Terézia római császárnő, Magyarország apostoli királyasszonya által 1775. évi február 13-án kelt kegyelmes királyi adomány-levelével az egykori nagyszombati, jelenleg Budapesten székelő m. kir. egyetemnek örökjavadalom és alapítvány czimén (lásd magy. tud. egyetem okmánytár 31. ós következő lapjain)