Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-185. Törvényjavaslat a m. kir. budapesi egyetem tulajdonához tartozott körmöczi papirgyár és háromszlécsi uradalom eladásának beczikkelyezése tárgyában
54 185. szám. Melléklet a 185. számn irományhoz. Indokok. A vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete alatt álló vallás-tanulmányi ós egyetemi alapitványi alap birtokai között számosak találtattak, melyek az úrbéri szolgálmányok megszüntetése folytán többé azok tőke-értékének megfelelő haszonnal nem voltak kezelhetők; továbbá oly épületek, melyek idő folytában elromolván tetemes helyreállítási költségeket igényelnek, még pedig oly mérvben, hogy az épületek tiszta jövedelme a helyreállításra felhasználandó tőkék törvényes kamatját sem fedezné. Ily körülmények között néhai báró Eötvös József vallás- és közoktatási m. kir. minister 1868. pünkösd hó 26-án Ő császári és apostoli királyi Felségéhez tett s az országgyűlés mindkét házával nyomtatásban közlött legalázatosabb előterjesztésében (48 lap) azon Ő Felsége által jóváhagyott javaslatot tette, miszerint az ily természetű vagyonságok alkalmas időben ós módon eladatván, azok vételára tőkésittessék, illetőleg nagyobb kiterjedésű s ennélfogva csekélyebb költséggel s okszerűbben kezelhető birtokok vásárlására fordittassék. Ily természetű vagyonságot képezett a m. kir. budapesti egyetem tulajdonához tartozott sz. kir. Körmöcz városában létező papírgyár s Liptómegye Alsó-, Felső- és Közép-Szlécs határaiban fekvő ugyanezen alaphoz tartozott úgynevezett három-szlécsi uradalom. A körmöczi papírgyár még a cs. kir. pénzügyi igazgatás idejében 1863. évi november 5-étől kezdődő 25 évi bórtartamra évi 1600 frtnyi haszonbér mellett Schöller Vilmos és Frigyes vállalkozóknak lett bérbe adva; idő folytán azonban a terjedelmes épület régi időből származó tetőzete, a szarufák és gerendák teljesen elkorhadván, már már beomlással fenyegettek. Eógibb időből származó, szinte legnagyobb részben elkorhadt belszerkezete nagyobbszerü forgalomra elégtelen, a jelen kor igényeinek meg nem felelő, a gép hajtására szükséges vizpatak legkedvezőbb időben 16 láb 6 hüvelyk esés mellett 36 — száraz időben 18 — átlagban tehát csak 27 lóerőt bir kifejteni, ugy hogy a folytonos repedező facsövegzésen átvezetett -gyárviz legjobb időben csak is 6, száraz időben pedig csak, s igy átlagban csak is 4 1 | 2 papirkádnak vízzel való ellátására elégséges. Ehhez járul, hogy a hajtó és a gyártásra alkalmazott víznek elégtelen volta miatt a 24 órai szakadatlan munkára számított gyár átlagban naponta csak hat órán át dolgozhatik s hogy abban csak is göngy papír napontai egy mázsa mennyiségben gyártathatik s hogy a víznek tisztátalan volta miatt nagyobb nyereményt hajtó versenyképes fehérgyapot- vagy rongypapír nem készttetik. Ily körülmények között indítva érezte magát hivatalbeli elődöm, mielőtt ezen épületnek eladása iránt intézkednék, annak hiányait szakszerűen felvétetni s annak helyreállítási összegét kipuhatoltatni; a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium részéről kiküldött Pribék Béla építészeti felügyelő ezen épület helyreállítási költségeit felvévén, — azok 28,920 frt 23 krban állapíttattak meg. Tekintve egyrészt, hogy ezen helyreállítási összeg évi 6°| 0-os kamatai 1,735 frtra rúgván, az 1,600 frtnyi bérösszeget 135 írttal meghaladná s igy még a helyreállítási költség-összeg kamata
