Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása

200. szám. 211 kevéssé adatik ki, habár Ausztria területén követett el büntettet, mint az ottani honos, ha a magyar állam területén követett el bármely büntetendő cselekményt. A monarchia két állama közt fennálló kapcsolat mindazonáltal bizonyos tekintetben — a szorosan vett internationalis szemponttól kivételt tesz szükségessé. E kivétel a 17-ik §. második alineájában van kifejezve. A közös monarchia eszméjének nem felelne meg és igy helytelen volna, ha az osztrák államnak a magyar állam területén tartózkodó honosa egy harmadik állam területén általa elkövetett bűntett miatt, a megsértett állam hatóságának adatnék ki; valamint violatióját képezné a közösségnek, ha a magyar állam alattvalója ily esetben az ausztriai hatóságok álta! adatnék ki a külföldnek. Ha a közös monarchia két állama egymás irányában azon értelemben volna „külföld," mint Francziaország és Anglia, ez esetben a magyar honos, a ki például Svédországban közönséges büntettet követett el s onnan Ausztriába menekült, az 1871: XXIV. ^'törvényczikkben foglalt államszerződés I. czikke szerint, az osztrák kormány által a svéd hatóságoknak ki lenne adandó, mert az V. czikk szerint a megkeresett állam, csak saját nemzetbeliek kiadatásának megtagadására van jogosítva; a magyar honos pedig ausztriai nemzetbeli nem lóvén: a kiadás megtagadására jogos ok nem forogna fenn. Hogy tehát a 7-ik §-ban kifejezett szabály ily értelmű magyarázatot ne kapjon, ezért kellé azt kivételnek alávetni. Nem tekinthető külföldinek az ausztriai alattvaló s igy kivétel alá jut azon büntettek esetében is, melyek elkövetése által a magyar állam honosa a haza iránti hűséget sérti meg s ez oknál fogva szigorúbban büntettetik, mintha ugyanazon merényletet külföldi követné el. Ha a monarchia másik felének lakói a magyar állam irányában föltétlenül s minden tekintetben külföldieknek tekintetnének; ez esetben a hasonló merényletet elkövető osztrák alattvaló is enyhébb büntetés alá esnék. Ámde a közös monarchiára nézve fennálló kapcsolatnál fogva, mindkét államterületnek lakosai, az egész monarchia területének s ezen területen — az alaptörvények erejénél fogva fennálló alkotmányoknak és állami intézményeknek oltalmazására egyaránt kötelezve levén, habár az ausztriai alattvaló közvetlenül csak Magyarországot vagy ennek területét, illetőleg intézményeit támadná meg: a magyar állam elleni ezen ellenséges cselekménye által — kétségen kivül azon hűségi köteléket sértené meg, mely a két állam között fennálló kapcsolatnak szükségszerű folyománya. Igen természetes tehát, hogy azon osztrák alattvalónak Magyarország elleni támadása, merénylete, más szempont alá kerül, mintha ily merói^letet külföldi követett volna el. E kivételt — szemközt a 7-ik §. alapelvével s a 143. §. első alineájának — a külföldiekre vonatkozó intézkedésével, szintén világosan ki kellett fejezni. A 8-ik §-hoz. A jelen torvény szerint büntetendő továbbá: 1. azon magyar honos, a ki külföldön, a, második rész L, II, III. és IV. fejezeteiben meghatározott valamely büntetendő cselekményt, ugy szintén, a ki a XI, fejezetben meghatározott pénzhamisítást követi el, a mennyiben ennek tárgyát, a magyar állami pénztárakban fizetés gyanánt elfogadott fém- vagy papírpénz, vagy pedig a pénzzel egyenlőnek tekintett magyarországi vagy horvát-szlavonor%zági kozhitelpapir (202. §.) képezi ; 2. azon külföldi, a ki a fentebbi pontban elősorolt büntettet va.gy vétséget, a jelen törvény második része II fejezetében meghatározottnak kivételével, külföldön követi el. JtLzen szakasz rendelkezése, az ebben elősorolt esetekben alkalmazandó altkor is: ha a tettes a magyar állam területé?/, kivül elitéltetett, vagy ha, az ellene ott kiszabott büntetést ki is állotta, vagy 27*