Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása
210 200. szám. A büntetőtörvénykönyv létrejötte esetén, ezen kérdés is végleges szabályozást nyerend s minthogy a consuláris jurisdictionak, a két állam alattvalói honossága szerint külön törvények szerinti gyakorlása iránt az igazságügyministerium és a közös külügyministerium között az elvi egyetértés még 1870. évben constatáltatott: a külön intézkedés tárgyát csak azon módozatok kópezendik, melyek a létrejövendő törvénynek az úgynevezett Levanteban tartózkodó honosainkra való kiterjesztésére nézve szükségesek. „A magyar állam területére,,. • A törvényjavaslat mindenütt e kifejezést „magyar állam 1 ' használja a Szent-István koronájához tartozó országoknak megkülönböztetéséül más államtól és igy a közös monarchia másik felétől, valamint a szoros értelemben vett külföldtől. A „magyar állam területe'' vagy „a magyar állam alkotmánya'' „a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat" használtatik a 8., 9., 10., 11., 13., 15, 16.. 17., 18., §§-ban, valamint a különös rész 126. §. 2-ik és 3-ik pontjaiban, a 144. s több szakaszokban. „Horvát- és Szlavonországok kivételével". A magyar állam fogalma Horváth- és Szlavonországokat is átfoglalván, minthogy azon országok lakosai által a szorosan vett Magyarország és Erdély területén kivül elkövetett büntetendő cselekmények nem a magyar b. t. k. szerint itélendők meg, ez okból e kivételt mint megszorítását a törvény hatálya területének, az 1868: XXX. törvényczikknek megfelelőleg világosan ki kellé fejezni. A 6. §. harmadik bekezdésében Kifejezett kivétel utalást tartalmaz a katonai birói hatóságra, melyre nézve a törvényjavaslat már előterjesztetett. A 6. §. negyedik kikezdése a nemzetközi jog ide vonatkozó átalános szabályainak érvényét ismeri el. A kivételek között nem soroltatnak elő az egyházi személyek, ezekre nézve tehát a szabály áll, s ez okból nem volt szükség az 1843-iki törvényjavaslat 2-ik §-sza utolsó bekezdésében foglalt intézkedésnek különös fölvételére. A 7-ik §-hoz. Ezen kifejezés alatt „belföldi", vagy „magyar honos", Horvát- és Szlavonorszagoknak lakosai is értetnek. Bűntettekre és vétségekre vonatkozólag, a monarchia másik államának honosai ellen — a mennyiben a jelen törvény kivételt nem állapit meg, a külföldiekre nézve meghatározott rendelkezések alkalmazandók. A magyar államot képező területhez Horvát- és Szlavonországok is tartozván, ezeknek bizonyos ügyekre autonómiájuk van ugyan; de állampolgárság az egész állam területén csak egy lévén — ezen eszme ki volt fejezendő. A viszony, melyben a közös monarchia másik felével vagyunk, teljesen indokolja e szakaszt. E szakasz világosan és határozottan kifejezi azt, a mit az ausztriai törvényjavaslatok körülírással mondanak ki. A büntető törvények és törvénykezés tekintetében internationalis viszonyban vagyunk a monarchia másik államával; e két terület között a fórum delicti commissi elve nem érvényes azon értelemben, hogy a magyar állam honosa a Lajtán tul elkövetett büntetendő cselekmény miatt az ottani s viszont a monarchia másik államának honosa, az itt elkövetett bűntett miatt az itteni bíróság elé állíttassák. Szemközt Ausztriával külön államot képezünk s ezen állami szempontnak érvényesülnie kell a büntető jog terén is. Az ausztriai alattvaló, ha Ausztriában, vagy egyátalan a magyar állam területén kivül büntettet követett el és a magyar állam területén tartózkodik, a viszonosság föltétele alatt kiadatik az ausztriai hatóságoknak; de magyar honos ép oly
