Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása
148 200. szám. Belgiumban létrejött ugyan a Code hatálybalépte után 1870-ben külön törvény a közös fogság és a magánfogság közötti arány meghatározására, illetőleg a közös fogságra itélt, de szabadságbüntetését magánfogházban kiálló egyén büntetése tartamának leszállítása iránt, de ezen törvény a büntetés mikénti végrehajtásával nem foglalkozik. A felhozott indokok és példák eléggé igazolandják a börtönrendszer jelentéktelenebb részleteinek kihagyását a jelen törvényjavaslatból. A parlamenti rendszer, a ministeri felelősség egyébiránt teljes biztositékot nyújtanak arra nézve, hogy a törvény rendeletei, s azok végrehajtásának módozatai öszhangzásban tartassanak. A rendelet mindenik intézkedése, s a gyakorlati alkalmazás a törvényhozás ellenőrzése alatt állanak; azon okok tehát, melyek 1843-ban a legcsekélyebb részletekre kiterjedő törvényhozási intézkedést javasolták, ma — nem forognak fenn. Ma követhetjük a többi müveit állam példáját ebben is, mely példák mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból csak is helyeselhetők. „Igen helyes gondolat az — mondja Dupin a franczia erdőtörvényről irt munkájában — hogy kihagyatott a törvényből mindaz, a mi a rendeleti útra tartozik. Semmi sem könnyítené annyira a törvényhozást, mintáz, ha ezen szétválasztás mindig lehető volna, s mindig helyesen vitetnék keresztül." A bűnvádi eljárást sem tartalmazza a jelen törvényjavaslat. Ezen tárgy külön törvénynek van fentartva, s mindenütt külön törvényt képez. Köztudomású dolog, hogy még Bittó István, igazságügyminister terjesztett elő egy törvényjavaslatot, a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozása tárgyában, melyet az utolsó előtti országgyűlés által kiküldött jogügyi bizottság kielégítőnek tartván, némely módosítással elfogadás végett ajánlott a képviselőháznak. Az akkor fennforgott viszonyok következtében a törvényjavaslat további tárgyalása fennakadt, rendelkezései azonban mint „gyakorlat" a pesti kir. táblának csaknem egész területén hatályban vannak. A múlt országgyűlés kezdetén az előbbi igazságügyminister a törvényszékek elnökeinek ós a kir. ügyészeknek helyeslő véleménye folytán, az eljárás legfontosabb kérdéseinek ideiglenes szabályozása végett, az előbbi országgyűlés bizottsága által megállapított szövegben ismét előterjeszté ezen törvényjavaslatot, s a képviselőház ismét külön bizottságot küldött ki annak megbirálására és az a fölötti véleményadásra. A bizottság, albizottságot választván, ez a törvényjavaslatnak kiegészítését még öt, határozottan megjelölt fejezettel tartván szükségesnek; az igazságügyminister ezen kívánatnak is eleget tett, sőt az uj fejezetek és a törvényjavaslat többi része közötti arány helyreállítása végett az egész javaslatot újra átdolgoztatá, ugy hogy a 122 §§-ból állott előbbeni törvényjavaslat 294 §§-ra növekedett, és igy igen kevés intézkedés hiányzott arra nézve, hogy az teljesnek mondathassék. Az albizottság tárgyalni kezdvén a javaslatot, némely tagjának más bizottságokban elfoglaltsága, később az országgyűlés elnapolása miatt félbeszakitá munkálatát; az országgyűlés isméti összejövetelekor azonban már készen lévén a büntetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslat, és így az eljárási szabályoknak az alaki törvénynyel összeegyeztetése szükségessé válván: nem tartatott többé czélszerünek, hogy oly nagy terjedelmű törvényjavaslatnak vógigtárgyalására fordittassék az idő és a munka, mely javaslat az anyagi törvénykönyv létrejötte esetén, különben is megváltoztatandó és kiegészítendő lesz. A szükséges intézkedések ez irányban is meg vannak téve, s az igazságügyminister azon reményt táplálja, hogy a jelen országgyűlés áldásos és polgárosító alkotásai közé a bűnvádi eljárásról szóló törvényt is sorolhatandja. A jelen törvényjavaslat tárgyaira vonatkozólag, megállapítást kívánt még azon kérdés is: vájjon a sajtó utján elkövetett bűntettekről és vétségekről e törvényjavaslatba foglaltassanak-e az intézkedéseke vagy pedig külön törvény általi szabályozásnak tartassanak fenn azok, valamint a felelősség fokozatait tartalmazó határvzványok?
