Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-194. Törvényjavaslat a Királyföldről (fundus regiusról), továbbá a szász egyetem (universitas) rendezéséről és az egyetemnek,valamint az ugynevezett hét birák vagyonáról
98 194. szám. föld területe a következő törvényhatósági területi kikerekitések alkalmával ugyanazon szempontok alá essék, mint a körülötte fekvő más törvényhatóságok területe, és a közigazgatás körében még fennállott különbségek megszűnjenek. Megjegyzem még itt azt, hogy az egyes királyföldi törvényhatóságoknak közigazgatási czélokra használt magán vagyonáról és jövedelmeiről, a területi kiigazításokról szóló törv ény, melylyel ezen törvény ugy is egyidejűleg kell, hogy életbelépjen, a tulajdonjog teljes megóvásával fog intézkedni. A 2. §-ban a történelmi elnevezések iránt létező kegyeletnek kivántam eleget tenni. És most áttérek e törvényjavaslat másik czéljának megvilágítására. A szász nemzeti egyetemnek, illetőleg nemzeti egyetem közgyűlésének a régi időben három külön működési köre volt: 1. a szász nemzet egyeteme, mint az Erdélyt alkotott három politikai nemzet egyike, gyakorolta azon statutarius jogot a közigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás mezején, melylyel azok fel voltak ruházva; őrködhetett a szász nemzeti előjogok épségben tartása felett és közvetve magának az összes alkotmánynak érvényben létét illetőleg; 2. a szász egyetem közgyűlése itélőszéket képezett; 3. a szász nemzeti vagyon felett rendelkezett. A már fennebb emiitett 1848-iki kolozsvári I. és 1868-iki XLIII. t.-czikkek által elvileg ki levén mondva az előjogokat élvező külön politikai nemzeteknek, valamint a nemzeti területeknek is megszüntetése; magától értetik, hogy a szász nemzetnek politikai és közigazgatási jogokat gyakorló nemzeti gyűlései, melyek az elmúlt időkben úgyis nem egyszer elhivatásukat félreismerve, hatáskörükön messze tulkaptak, többé nem létezhetnek. A mi a szász nemzeti egyetem igazságügyi hatáskörét illeti, e tekintetben már intézkedtek a törvények azáltal, hogy a Királyföldön az igazságszolgáltatást egyenlővé tették az ország többi részeiben levővel. Tehát a szász egyetemnek hatásköre már e tekintetben is megszűnt. Nem maradt ezek szerint a szász egyetem régi hatásköréből egyéb hátra, mint az igen jelentékeny szász nemzeti vagyon felett való rendelkezés és annak hivatás szerint való felhasználása felett való ellenőrködés. Ezen jogban meg is kell maradnia nemzeti egyetemnek ezután is, ha csak azon méltó vádnak nem akarjuk magunkat kitenni, hogy egyesek vagy vidékek magán vagyona felől az állam maga önkényüleg rendelkezik. Ezen felfogás alapján készült a jelen törvényjavaslatnak a szász nemzeti egyetemről, valamint a szász egyetem és a hótbirák vagyonáról szóló része. A 3—7. §§-okban meg van állapitva az egyetemnek hatásköre, hogy az egyetemi vagyon csak közmivelődési czélokra fordittathatik, hogy az egyetemi vagyont illető tulajdonjog változatlanul fentartatik, hogy az egyetem jövedelmei a tulajdonos összes lakosság javára használandók fel vallás és nyelvkülönbség nélkül és hogy a szász nemzeti egyetem nevében a szász nemzeti egyetem közgyűlése rendelkezik. A 8. §. megállapitja ezen közgyűlés összealkotási módját. Elnöke ezután nem lehet a szász ispán, miután e hivatal a Királyföld rendezése tárgyában alkotandó törvény szerint megszűnik, hanem lesz ezen törvényjavaslat szerint Szeben megye főispánja, a mely méltóság kezdetben úgyis összeesett a szász ispánsággal. Alelnököt maga választana a közgyűlés, jegyzője pedig az egyetemnek állandó titkára lenne. A mi az egyetemi közgyűlés tagjai számát illeti: 1848. előtt minden törvényhatóság 2—2 követtel képviseltette magát, benne tehát az összes szám 22 volt, az elnökkel együtt 23. Az 1869-ben az országgyűlés által adott felhatalmazás folytán a ministeriumtól kiadott ideiglenes utasítás szerint, az egyetem közgyűlése az elnökön kivül 44 tagból állott. Ugyanis Szebenszék
