Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-194. Törvényjavaslat a Királyföldről (fundus regiusról), továbbá a szász egyetem (universitas) rendezéséről és az egyetemnek,valamint az ugynevezett hét birák vagyonáról
194. szám. 99 és Brassó vidéke egyenkint 3 képviselőt küldtek oda, tehát összesen 6-ot. A többi 9 törvényhatóság kettőt-kettőt, összesen 18-at. Ezeken felül Nagy-Szeben és Brassó városok maguk szintén küldtek 3—3 képviselőt, tehát összesen 6-ot. Segesvár, Medgyes, Besztercze, Szászváros ós Szászsebes városok egyenkint 2—2 képviselőt, tehát összesen 10-et. A Nagy-Sink, Kőhalom, Szerdahely és Ujegyház szókhelyek külön-külön 1—1 képviselőt, tehát összesen 4-et. Ezen szám azonban a tapasztalás szerint túlságosan nagynak mutatkozván, jelen törvényjavaslat majdnem visszatér a 48. előtti számhoz, midőn az elnökön és jegyzőn kivül 20 képviselőt ajánl megállapitani. A 9. §. szerint ezentúl az egyetem közgyűlése tagjai 3 évre választatnának, miután feleslegesnek mutatkozik fentartása az 1869-iki ideiglenes rendszabályzat azon rendeletének, hogy egyetemi közgyűlés minden évben legalább is egy tartatván, a képviselőknek arra minden külön esetben újonnan kell választatniuk. A 10—14-ig terjedő szakaszok a közgyűlésre vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak. A 15. §. az egyetem központi hivatalát szabályozza. A 16. §. tartalmazza az átmeneti intézkedéseket. A 17—19. §§. a hétbirák jószágáról intézkednek. Ezen szakaszokat illetőleg megkívánom még jegyezni, hogy az úgynevezett hétbirák a Királyföldnek hét törzstörvényhatósága, melynek egyeteme bizonyos a szász universitáséhoz hasonló nemű és rendeltetésű vagyonnal bir. A csodálatos és szövevényes viszonyoknak bizonysága, hogy eme hétbirák vagyonát jelenleg, és pedig a százados ós törvényes gyakorlat ós tényleges állás szerint nem hót, hanem nyolcz törvényhatóságnak egyeteme birja és a 11 királyföldi törvényhatóságból abban jogilag csak 3-nak, u. m.: Brassó városának és vidékének, Besztercze városának és vidékének, Medgyes városának és széknek nincsen része. A hétbirák vagyonára nézve tehát külön kellett intézkedni, a felhozott szakaszokban való intézkedések azonban, ugy hiszem, eléggé világosak arra, hogy bővebb indokolást szükségessé ne tegyenek. Yégre a 20. §-t illetőleg még megjegyzem, hogy miután jelen törvényjavaslat életbeléptetése elválaszthatlan kapcsolatlan áll más közigazgatási reformra vonatkozó, még meg nem alkotott törvényekkel, leghelyesebbnek mutatkozott életbeléptének időpontja megállapításával a belügyministert bizni meg. Budapesten, 1876. február 23-án. Tisza Kálmán s. k. mint belügyminister. 13*
