Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-55. Törvényjavaslat a végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozások alakszerüségéről

86 55. szám. 17. és 18. §§. A 17. §. azon esetet szabályozza, midőn valaki végintézkedési szándokát a végből jelenti ki, hogy ez irott végrendelet alakjába foglaltassék; de bárminő körülmény közbejötte miatt az Írásbeli végrendelkezés be nem fejeztetett Tekintve, hogy az irásba foglalás végett ily módon nyilvánított végakarat feltétlenül elfogadottá csak azáltal válik," ha az Írásbeli végrendelkezés ténye teljesen befejeztetett, a végrendelkező és tanuk aláírása stb. megtörtént; az ekként irásba foglalás végett kijelentett akaratot szóbeli végrendelkezésnek átalában tekinteni nem lehet, mert fenmarad azon kétség, váljon az irásba foglalás után csakugyan hozzájárult volna-e a végrendelkezni szándékozó ahhoz, a mit csupán irásba foglalás végett jelentett ki. Ezen aggály megszűnik akkor, ha a végrendelkező nyíltan kijelenti, miként nyilatkozatát szóbeli végrendelkezésnek is kívánja tekinteni, ez esetben tehát, ha egyszersmind á szóbeli magánvégrendeletekre előirt alakszerűségek megtartattak, a végrendelet mint szóbeli megáll. A 18. §, indokolását abban találja, a mi fentebb a 12. §-ról mondatott. III. FEJEZET. A törvényjavaslat III. fejezete a közvégrendeleteket és a közjegyzőnél letéteményezett írásbeli magánvégrendeleteket tárgyazza. 19. §. A közjegyzői intézmény életbeléptetésével kapcsolatosan, miután ebben az volt egyik czél, hogy a birói hatóságok a nem peres ügyekben való közreműködéstől mentesítessenek s miután másrészről eddigi törvényeinknek a hiteles helyekre vonatkozó intézkedései hatálytalanokká válnak, közvégrendelet a közjegyzői törvény rendelkezésének megfelelően csak közjegyzőnek közreműködésével alkotható s mert ennek alakszerűségeit a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törczikkben szabatosan meghatározza, erre utalni e helyütt elégségesnek mutatkozik. A 19. §. második bekezdése pedig abban leli magyarázatát, hogy testi fogyatkozásukat tekintve, a némák és siketnémák végakarat nyilvánítása csak azon esetben fog minden aggály nélkül lenni, ha arra nézve a magánvógrendelkezés kizárásával egyedül a közvégrendelkezés tekintetik érvényesnek. v 20—24. §§. A 20—23. §§ az Írásbeli magánrendeleteknek a közjegyzőnél való letételét tárgyazzák s e tekintetben figyelembe véve azt, hogy az irott magánvégrendeletnek a közjegyzőnél letéteményezése alakszerüségi tekintetben kellő biztosítékot nyújt, a törvényjavaslat az oly írásbeli magánvégrendeletet, mely a végrendeletet, mely a' végrendelkező által személyesen tétetik le a közjegyzőnél, megfelelő előnyben kívánja részesíteni az által, hogy a szokottnál kevesebb alakszerűségek mellett is érvényesnek ismeri el. így az önkezűleg irt ós aláirt végrendelet minden tanú nélkül is, a végrendelkező által önkezűleg aláirt végrendelet pedig két tanú előttemezése mellett érvényes, ha közjegyzőnél tétetik le és ugyanakkor a letéteményező által, az ő végrendeletét tartalmazónak ismertetik el. A 22. '§. intézkedése kellő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ezen előnyözött végrendel-