Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.
Irományszámok - 1875-55. Törvényjavaslat a végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozások alakszerüségéről
55. szám. 87 V kezesi mód viszszaélésekre felhasználható ne legyen; a 23. §. tartalma pedig abban leli magyarázatát, hogy az ily módon letóteményezett Írásbeli magánvégrendelet, ha egyébként nem bir a megállapított alakszerüségi kellékekkel, csakis a kir. közjegyzőnél való letétemónyezés és azon kijelentés által nyeri meg az alakszerüségi teljességet, hogy a letett okirat a letevőnek végrendeletét tartalmazza, — tehát egyrészről csak a letétel időpontjától lehet az ily végrendeletet érvényesnek tekinteni, másrészről pedig, ha az ily végrendelet a közjegyzőtől visszavétetik, hatályát kell, hogy veszítse, hacsak különben nem bir azon alakszerüségi kellékekkel, melyek az írásbeli magánvégrendeletre nézve előirvák. A 24. §. intézkedése a 12. és 18. §§-okban foglaltakkal azonos indokon alapszik. IV. FEJEZET. 25—32. §§. A IV. fejezet a kedvezményezett végrendeletekről intézkedik. Egyrészről eddigi jogunk szabványainak is megfelelvén, azonban a szabatosság igényelte kellő meghatározásokkal, másrészről a nevezetesebb külföldi törvénykönyvek hasontartalmu intézkedéseinek figyelembentartásával van megállapítva, hogy kórvész és más oly járványok alkalmával, melyek életveszélyesek és egyszersmind vagy ragályosak vagy rohamos lefolyásúak, továbbá háború alkalmával a szokottnál kevesebb alakszerűség mellett készített végrendeletek is mint kedvezményezettek kivételesen érvényeseknek ismertessenek el; azonban épen a kivételesség figyelembevételével a törvényjavaslat 29. §-a a kivétel igényelte rendkívüli helyzet megszűntétől számított 6 hónapot tüz ki azon véghatáridőül, a melyen tul az ilyen kedvezményezett végrendelet elveszti érvényét. Eddig törvényeink a kedvezményezett végrendeletek közé sorozták azokat, melyekben a szülő kizárólag leszármazói javára rendelkezik, vagy a melyek jótékony czélu hagyományozásokat tartalmaznak. A törvény ezen intézkedését egész merevségében fenntartani alig mutatkoznék czólszerünek. Ha a szülő csupán gyermekei között tesz rendelkezést, de például öt gyermeke közül négyet a kötelesrészre szorítva, mindeniknek az örökség egy-egy tized részét hagyja, ötödik gyermekét pedig a hagyaték 6 | l0 részében részesiti, az előbb emiitett 4 gyermeknek a törvényes örökösödés szerinti osztályrésze épen ugy meg van csonkítva, mintha az örökhagyó idegenek javára rendelkezett volna, hasonlóan, ha a végrendelet jótékony czélu hagyományok által a hagyaték nevezetes részét vonja el a törvényes örököstől, utóbbira nézve az eredmény ugyanaz lesz, mintha nem jótékony czélu hagyományok rendelésével vagy az örökösödést tárgyazó más intézkedéssel vonatott volna el örökségének megfelelő része. Mindkét esetben ugyanazon tekintet, mely átalában szükségessé teszi, hogy a végrendelkezés alakszerűségekhez köttessék, indokolja azt, hogy ezen alakszerűségek a jelzett esetben is fenntartassanak. Ennélfogva a törvényjavaslat 30. ós 31. §-ai szerint a kedvezményezett alakban tett végrendelkezés csak azon esetben érvényes, ha az örökhagyó a törvényes örökösödési rendjeljes fenntartásává], fisnpán az örökösök közötti osztályt határozza meg, vagy ha jótékony czélu s a rokonok vagy cselédség javára tett hagyományozások a hagyatéki tiszta érték egy tizedrészét felül nem haladják. V. FEJEZET. 32. §. A törvényjavaslat V. fejezete az öröklési szerződések és á halálesetre tett ajándékozások alakszerűségéről intézkedik.
