Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-56. Magyar váltó-törvényjavaslat

164 56. szám. csak a már kifejtett okokból, hanem azért is, mert a magyar váltótörvényben foglalt határidők részben aránytalanul rövidek, átalában pedig complicáltak. Ehhez járul még, hogy váltótörvényünk a határidők megállapításánál nem annyira a fizetés vagy a viszkereset indítási helyére, hanem a felek lakására volt figyelemmel, miből azután az következik, hogy például a pesti váltótörvényszek illetőségéhez tartozó, de távolabb helyeken lakó felek, a viszkeresetet annyi idő alatt tartoznak megindítani, mintha Pesten vagy ennek tőszomszédságában laknának. 109. §-hoz. Azon körülmények, melyek a 108. czikkben foglalt intézkedések igazolására felhozattak, egész kiterjedésben a 109. §-ra is alkalmazhatók lévén, e helyütt az ismételt indokolás feleslegesnek mutatkozik s elégnek látszik e tekintetben annyit megjegyezni, miszerint a forgató ellenében az elévülési idő kezdetét a lejárattól azért nem lehetne számitani, mert neki jogai érvényesítésére, mihez a váltó mulhatlanul szükséges, a fizetés, illetőleg a kereset vétele előtt alkalma nem volt és nem lehetett; méltatlanság lenne tehát az elévülési idő kezdetét oly időpontra visszavinni, midőn átalános jogi felfogás szerint kezdetét nem veheti. 110. §-hoz. Az elévülés megszakítását illetőleg a váltórendszabálytól eltérni és váltójogunk e részbeni intézkedését továbbra is fentartani, nem csak azon körülmény javaihatja, hogy a váltórendszabályban foglalt intézkedés helyessége és czélszerüsége Németországban is gyakran kétségbe vonatott, hanem a tapasztalás is, mely eléggé igazolta, hogy az elévülés megszakításának a váltórendszabályban foglalt módja által a váltói jogok fehtartásának lehetősége, a felek minden igyekezete mellett is kétségessé válhatik; mert nem ritkán történt és történhetik meg, hogy a kereset jóval az elévülési idő előtt indíttatik meg, annak kézbesítése azonban a bíróság hanyagsága vagy véletlen akadály miatt, kellő időben nem történvén meg, a fél jogvesztessé lesz, daczára annak, hogy jogát a törvény által kiszabott időben érvényesíteni el nem mulasztotta. Ez ellenkezik az elévülés természetével és értelmével, mely szerint a jog csak akkor enyószhetik el, ha kellő időben érvényesítve nem lett. Az elévülés értelmének sokkal inkább megfelel, ha az a kereset benyújtása által félbeszakittatik, mert az, a ki keresetet nyújt be, ép a váltóból származó joggal él s őt a jog nemhasználása czimón jogvesztettnek tekinteni következetesen nem lehet. Az elévülés megszakitásának módjául a kereset mellett a perbejelentés is elfogadandó s padig azért, mert lehetnek esetek, midőn a váltóbirtokos kereshetőségének igazolása oly körülményektől függ, miknek elhárítása az elévülési időn belül alaposan nem remélhető; a jogosság és méltányosság azonban egyaránt megkívánja, hogy az oly váltóbirtokosnak, ki jogát a kereset benyújtása által csak az elévülési idő eltelte után érvényesíthetné, a lehetőség erre nézve megadassák. 111. és 112. §§-hoz. Az első porosz javaslat 282. §-ában volt provisio az iránt, hogy az oly szerződés, mely az elévülési határidők meghosszabbítását czélozza, érvénytelennek tekintessék; mindazonáltal a váltórendszabály végleges megállapításánál ez intézkedés a törvénybe felvéve nem lett; minek okát csak