Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.
Irományszámok - 1875-56. Magyar váltó-törvényjavaslat
130 56 szám. 31. §-hoz. A forgató, ki az abstraot váltói obligatiót másra ruházza át, garantiát vállal arra nézve hogy a váltó annak tartalma szerint elfogadtatni és kifizettetni fog A forgató e felelőssége nem azonos az engedményező szavatosságával, ki csak a vele szerződő féllel szemben, csak a követelés valódiságáért és érvényességeért felelős; a forgató kötelezettsége egy materiális szempontból önálló, a többi érdekek kötelezettségétől teljesen független váltószerződésből származik, mely alakilag a már létrejött váltóigéretre támaszkodik ugyan, de ettől függetlenül s önmagában is érvényesíthető. E mellett miután minden váltói kötelezettség solidáris természettel bir, a forgatót egyetemleges kötelezettség is terheli mindazokkal, kik a váltói kapcsolatba, a kötelezettség elhárítása nélkül léptek A forgatásból eredő kötelezettség imént jelzett természetét nem csak a köz. n. váltórendszabály, hanem ugy saját váltótörvényünk, mint a többi európai váltó-törvények is elismerik, mindegyik törvény a forgatót a váltói kapcsolatban álló személyekkel egyetemleges felelősség alá helyezi, de e mellett •megengedi, hogy a forgató függetlenül a többiek kötelezettségétől saját nyilatkozata alapján vonassék felelősségre. A váltó forgalmi képessége azonban sok esetben alteráltatnék, ha a törvény a forgató felelősségót oly merevséggel állapitaná meg, hogy azt az érdekelteknek módosítani ne lehessen, a váltóbirtokosnak gyakran érdekében állhat, a váltót lejárat előtt hátirat utján reálisaim, de nem hajlandó az átruházással felelősséget vállalni s az átvevő kész az ily módoni átruházást elfogadni; úgyde ha a törvény az átruházást csak váltói felelősséggel engedné meg, az ügylet az érintett esetben realisálható nem lenne. Ehhez járul még, hogy a törvény merev intézkedésével a felek szabad szerződési jogát ok és szükség nélkül korlátozná. Ugyanazért az ujabb törvények s ezek közt saját váltótörvényünk is megengedi, hogy a forgató a felelősséget magáról elhárítsa, mely esetben őt az átruházási szerződésből, habár az különben teljesen érvényes váltóügyletet repraesentál, felelősség nem terheli. Habár a tervezet 31. czikke kijelöli azon kifejezéseket, melyek használásával a felelősség elhárítható, mindamellett megengedi azt is, hogy a forgató bármely kifejezést is használhasson, feltéve, hogy abból minden kétségen felül kitűnik, miszerint a váltó forgatása által felelősséget vállalni nem kivánt. 32. §-hoz. • Valamint a váltó kiállítása, ugy annak forgatása is különféle indokból s azon szándókkal is történhetik, hogy a váltó bizonyos kezek közt maradjon; vagy azért például, mert a forgató üzleti összeköttetéseit titokban tartani kivánja, vagy azért, mert a váltóbirtokos ellenében magának bizonyos kifogásokat reserválni óhajt; az egyik czél ugy mint a másik csak ezáltal érhető el, ha a forgató jogában álla váltó tovább adását érvényesen megtiltani. Igaz, hogy e tilalom ép ugy, mint az intézvényezőé, a váltó tovább adását absolute meg nem gátolja; de nagy különbség az, hogy a váltó későbbi birtokosai forgatmányosoknak vagy csak egyszerű engedményeseknek tekintendők-e: mert mig az elsőket viszkereseti jog illeti, mely harmadik személyek viszonyaiból merített kifogásokkal meg nem támadható, azalatt az engedményesek viszkereseti joggal nem élhetnek s kénytelenek i mindazon kifogásokat megtűrni, melyek a váltóadást ex persona indossantis illetik. Ezen okok szolgáltak alapul a lipcsei tanácskozmánynak arra, hogy ez a kérdéses intézkedést, eltérőleg a porosz javaslattól, felvegye; s mert a jelen tervezetnek ily fontos kérdésben a