Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-56. Magyar váltó-törvényjavaslat

56, szám. 117 törvény szerint a váltó egyik lényeges kellékét képezi, a váltó kellékei közé sorozni nem lehetett. Hogy a valuta, az érvénytelen vagy elévült váltónál mily szerepet játszik, az iránt az elévülésről szóló fejezetben történik intézkedés. Ha a váltón a törvény által kijelölt kellékek mellett olyanok is fordulnak elő, melyek annak lényegéhez nem szükségesek, semmi kétség sem lehet az iránt, hogy az ily felesleges kellékek a váltólevelet érvényességétől meg nem foszthatják, mert irányadóul mindig annak kell szolgálni, hogy megvannak-e a nélkülözhetlen kellékek, melyeken a szükségtelen vagy felesleges megjegyzések vál­tozást nem tehetnek. — Egészen máskép áll a dolog akkor, ha a váltó valamelyik lényeges kelléke mellett oly megjegyzések vagy toldások fordulnak elő, melyek a kellók értelmét vagy jelentőségét bizonytalanná teszik, igy, miután a váltónak határoz ottpénzösszegről kell szólnia, ez összeg bizony­talanná válik, ha mellette egyúttal kamatok is kiköttetnek. Ily esetben tehát kérdés támadhat az iránt: váljon a váltót érvényesnek lehet-e tekinteni vagy sem ? A váltórendszabály e kérdésről nem intézkedett s a gyakorlat abból indulva ki, hogy a felekről nem tehető fel, miszerint a kamat kikö­tése által a váltót jellegétől megfosztani kivánták volna, — a kamatkikötést mint felesleges kelléket tekintette s annak joghatályt nem tulajdonitott. E felfogásból indul ki a tervezet is, midőn a kamat­kikötést, mint nem létezőt, rendeli tekintetni s annak a váltó érvényességére befolyást nem tulajdo­nit; ez által elejét vévén azon kételyeknek, melyek a kamat-kikötés jogi foganatjára nézve kelet­kezhetnének. 6. §.-hoz. Az idegen váltó természetével egyátalán nem ellenkezik, hogy az intézvényező önmagát jelölje ki intézvenyesként; mert az idegen és saját váltó közt, miként ez később kifejtetni fog, a fő különbség abban áll, hogy mig az első fizetési meghagyást tartalmaz, az utóbbi egyenes fizetési ígéretet képvisel; e különbség a saját rendeletre szóló váltónál is megmarad, tehát annak jogi ter­mészetén változás nem történik, mert az ily esetben is egy harmadikhoz intézett fizetési megha­gyás marad. Tagadhatlan ugyan, hogy a saját rendeletre szóló váltó forgalmi képességet esak a hátirat által nyer, melynek hozzájárulása és az elfogadás megtörténte előtt tulajdonképeni jelen­tőséggel nem bir; azonban nincs semmi elfogadható ok arra, hogy a váltó kérdéses nemétől az érvényesség megtagadtassék s az intézvényező megfosztassék azon módtól, hogy a közönséges utal­vány helyett, váltó alakjában intézhessen fizetési meghagyást adósára. , Hogy az intézvényező mily kifejezés használásával jelöli ki magát intézvényesnek, egészen irrevelans, feltéve, 'hogy ebbeli szándékának határozott kifejezést ad, tehát oly formulát használ, mely az életben a saját rendeletre szóló váltók jelzésére szokott használtatni. A tervezet 6. czikké­ben foglalt engedély kiegészítéseként azonban szükségesnek látszott kimondani, miszerint a saját rendeletre szóló váltó minden tekintetben az idegen váltó foganatjával bir; mert e kiegészítés nél­kül könnyen kétség támadhatnék az iránt, hogy a 31. czikkben foglalt intézkedés a saját rendeletre szóló váltókra kiterjed-e vagy sem: pedig e kérdés sokkal fontosabb, hogy sem annak megoldását magában a törvényben feleslegesnek lehetne tekinteni. 7. §-hoz. A saját váltó, mint a váltóbirtokos részére tett egyenes fizetési igéret főleg abban külön­bözik az idegen váltótól, hogy az igéret váltó alakjában ugyan, de fizetési meghagyás használása nélkül tétetik ; a saját váltónál a kibocsátó maga végezi az intézvényezett teendőit, önmagát jelölvén ki a váltóban foglalt összeg fizetőjeként. A saját váltónak természetéből önként következik, hogy azon elvek, melyek a váltóigéret lényegére és foganatjára vonatkoznak, a saját váltó tekintetében is alkalmazást nyernek, ellenben azon tételek és jogi elvek, melyek az intézvény, mint fizetési meghagyás természetéből folynak, a saját váltóra nem alkalmazhatók. Ennek természetes következmé­nye, hogy a saját váltó kellékei lényegileg ugyanazok, melyek az idegen váltóra nézve felállítva lettek-

Next

/
Thumbnails
Contents