Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.
Irományszámok - 1875-56. Magyar váltó-törvényjavaslat
118 56. szám. Eltérés e tekintetben egyrészről abban mutatkozik, hogy a saját váltón az intézvényezett mint külön személy nem szerepel, másrészről, hogy a 'váltóbirtokos minősége az intézvényező szerepében nem egyesülhet. Azonfelül a tervezet a terminológiában is megkülönböztetést tesz, a mennyiben a váltó kiállitóját kibocsátónak, annak birtokosát pedig rendelményesnek nevezi s pedig azért, mert azon kifejezések, melyek az idegen váltó, mint intézvény, természetéből meritvék, a saját váltóra nem alkalmazhatók. E mellett a kérdéses megkülönböztetésnek még azon gyakorlati haszna is van, hogy a váltókapcsolatban előforduló személyeknek már elnevezése is egyenes utalást foglal magában azok jogi állására. > 8. §-hoz. A 8. czikkben foglalt határozatok azon kételyek elhárítását czélozzák, melyek a váltóöszszegben előforduló eltérésekre nézve keletkezhetnek. E részben a tervezet határozottan a k. n. váltórendszabályhoz csatlakozik, nem csak azért, mert a szükséges conformitás a váltórendszabály e tekintetbeni intézkedéseinek megtartását követelte, hanem azért is, mert ezen intézkedések a dolog természetének teljesen megfelelnek. Oly esetben ugyanis, midőn az összeg betűkben és számokban van kifejezve, joggal tehető fel, hogy a számokban történt tévedés, hogy tehát a betűkkel kiirt összeg a valódi, ellenben, ha az összeg akár betűkben akár számokban van többször kifejezve, a méltányosság azt követeli, hogy a kisebb összeg tekintessék érvényesnek. Egyébiránt a váltórendszabálynak szóban levő intézkedése eredetinek korántsem tekinthető, mert az már a jogban is alkalmazást nyert, mely szerint 1. 9. Dig. De V. S. (50. 17.) semper in obscuris quod minimum est, sequimur. 9. §-hoz. A váltó érvényességének feltételét, annak a törvényben megállapított kellékei képezik; e kellékek, mint alkatrészei a váltónak, nem pusztán feltételei használhatóságának, hanem essentialis részei egy formái-ügyletnek, tehát olyanok, miknek hiánya az üzlet érvénytelenségét vonja maga után. Abból azonban, hogy a tervezet 9. czikke az oly okiratot, melyen a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányzik, ipso jure érvénytelennek nyilvánitja, nem következik, hogy az utólagozás nem szerződés-ellenesen történik; arról ugyanis, ki váltolevelet ir alá, joggal tehető fel, hogy érvényes ügyletbe kivánt bocsátkozni; nem lehet tehát ellenére, ha az ügylet a hiányzó kellék utólagozása által teljességre emeltetik. Hogy mindamellett a váltó valamelyik kellékének utólagozása, mennyiben lehet érvényes kifogás tárgya, arról a jelen tervezet X. fejezetében történik intézkedés. A váltó-nyilatkozatok, mint megannyi váltószerződések, érvényes váltót tételeznek fel, mely nélkül váltójogi hatályt nem gyakorolhatnak. Ennek természetes következményeként jelentkezik a 9. czikk első bekezdésében foglalt azon intézkedés, mely szerint a váltónyilatkozatok, ha azok valamely lényeges kellék hiányában szenvedő váltóra vezettetnek, váltójogi hatályt nem gyakorolnak. Mi a váltó lényeges kellékeinek hiányára nézve felhozatott, teljes mértékben áll azon esetre is, ha a váltó lényeges része kitöröltetik. A lényeges részek kitörlése által ugyanis — történjék az akár jogosan akár jogtalanul — a váltó lényeges kellékeiben szenved csorbulást, az a törvény kellékeinek többé meg nem felel, tehát nem állapithatja meg azon jogviszonyokat, melyeknek feltételét a váltó lényeges kellékeinek összesége képezi. 10. §-hoz. A 10. czikk oly nemzetközi elvet pronunciál, mely minden nevezetesebb európai törvényben s ezek közt a k. n. váltórendszabályban is kifejezést nyert. Az ügyletek lehető biztonsága
