Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.
Irományszámok - 1875-16. Királyi leirat, melylyel a ház ülései 1875. évi september 19-től november 4-ig elaapoltatnak - 1875-17. Az állandó pénzügyi bizottság átalános jelentése, az 1876. évi államköltségvetésről
66 17. szám. szept. 19-én. tehát a delegatiók összeülése előtt, a költségvetés beterjesztése alkalmával előre jelezte, sőt határozottan hangsúlyozta a közös hadügyi költség emelésének kikerülhetetlen szükségét E felbátorítás után nem csodálhatni, hogy a magyar közösügyi bizottság mintegy versenyre kelve az osztrák bizottsággal, oly összeget szavazott meg, mely még a kormány e czimeni előirányzatát is tetemesen felülhaladja. így történt, hogy az ország terhei ujabb negyedfél millió forinttal szaporodtak. S ily megdöbbentő ténynyel szemben a magyar törvényhozás tehetetlenül áll; s mig egyoldalról az államélet minden terén a lehető legnagyobb megtakarításokra törekszik, hogy az országot az anyagi elpusztulástól megmentse, kénytelen másik oldalról egy milliomokra menő tétel előtt némán meghajolni s egyszerűen a költségvetési törvénybe iktatni. Ha soha ezelőtt nem lettünk volna meggyőződve a delegátió intézményének káros, veszélyes voltáról, meggyőzött volna róla a jelen eset, mint kell, hogy meggyőzzön minden elfogulatlan embert. Másfelől pedig meggyőzhet ez eset mindenkit arról is, hogy mindaddig, mig védrendszerünk jelen alakjában fenáll, addig a megtakarítások terén oly eredményeket elérni, melyek pénzügyeink rendezésére döntő befolyást gyakorolhassanak, teljes lehetetlen. II. Hiány. Az 1876-iki hiány a pénz ügyministeri exposé szerint kerek-számban 14 millió. ^ Hozzátévén ugyan ama két milliót, melyet a minister ur egy bizonyos rejtélyes destinátióju tartaléktőke-kölcsönkamatjainak fedezése czimén felvesz, a hiány felrúgna 16 millióra, de miután ezt egyelőre legalább számba venni nem lehet, megmarad a fent jelzett 14 millió. A pénzügyi bizottság átalános jelentése szerint a hiány 15.682,611 frt, tehát több 1.682,611. írttal. A rejtélyes 2 millióval együtt lenne a hiány: 17.682,611 frt. Megjegyzendő, hogy a hiány e fokozódása főkép két okból származik. Először, mert a közösügyi költség emelkedése még a kormány várakozását is tetemesen túlhaladta. Másodszor, mert mig az eredeti előirányzatban az órczpénzben fizetendő adósságok alapjául 2VI.-OS érték különbözet vétetett föl, időközben a kormány azon fölfedezést tette, hogy nem ezüstben, hanem aranyban kell fizetni, a mi a 2y| 0-ot 12°| 0-ra emeli, vagyis számokban kifejezve 1.345,495 írttal emeli a kiadási rovatot. Ha már az igy megállapított hiányt is, tekintve a már eszközölt megtakarításokat, ós tekintve különösen azt, hogy az egyes adók már e folyó évben íokoztattak, mely fokozás 1876-ban 6 millióra van előirányozva, ós tekintve az ország átalános sanyarú helyzetét — igen nagynak kell mondani; még aggasztóbbá válik, ha nem ámittatván magunkat hiu remények által, a rideg valóval szállunk szembe. Örülni fogunk, ha csalódunk; de tartunk tőle, hogy a hiány tetemesen nagyobb lesz. Nagyobb, részint már ismert költségtöbbletek miatt, mint minő például a közösügyi póthitel, részint az államüzleteknél valószinüleg beállandó nagyobb veszteségek miatt s végre némely előre látható jövedelem kevesebblet által. Egy futó tekintet a kormány előirányzatára ós az utóbbi évek. zárszámadásaira, elegendő ebbeli aggodalmunk igazolására. Ki remélheti például komolyan azt, hogy az adóhátralékokból be fog folyni 1876-ban, mint ezt a kormány előirányozza, 4 millió forint ? ki remeiheti ezt akkor, midőn a zárszámadások tanúsága szerint 1874-ben az adóbehajtásnak csaknem kegyetlenséggel határos szigorúsága mellet is e czimen nem folyt be több, mint 300,000 frt ? És ki remélhet józanul ennél többet épen azon évben, a melyben a kormány terve szerint az egyenes adó megint 8 millió írttal emeltetnék, a mi igen könnyen lehet, sőt valószinüleg lesz is hatalmas tényező a hátralékok szaporítására, de bizonyára nem lehet előmozdítója annak, hogy a régi hátralékok kedvezőbben folyjanak be.
