Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1155. 1874. évi XXXIV. törvényczikk az ügyvédi rendtartás tárgyában

1155. szám. 43 21. §. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. az ügyrend megállapítása; 2. a választmány megválasztása; 3. a tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapítása; 4. a költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása; 5. az évi számadások felülvizsgálása; 6. a választmány határozatai ellen beadott felebbezések elintézése. (29. §.); 7. a jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására czélzó indítványok, vagy az e tárgyban véleményadás végett az igazságügyminister által közlött javaslatok tárgyalása, és az e czélra netalán szükséges külön bizottmányok kiküldése. 22. §. Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre, mely áll: az elnökből, ki egyszersmind a kamara elnöke is, s elnöki helyettesből, titkárból, pénztárnokból, ügyészből, nyolcz választmányi tagból, és négy póttagból. A rendes tagok közül legalább háromnak, és a póttagok közül legalább egynek a kamara székhelyén kell laknia. A titkár, ügyész és pénztárnok lehetőleg a kamara székhelyén lakó ügyvédek sorából választandók. A budapesti ügyvédi kamara választmánya, a fentebb elősorolt tisztviselőkön kivül, tizenkét választmányi és hat póttagból áll, és a tagoknak legalább két harmada a Budapesten lakó ügyvédek sorából választandó. 23. §. A választás idejét 30 nappal megelőzőleg, az elnök hirdeti ki a harmadik év utolsó havára. A választmányt az illető kamara összes tagjai választják viszonylagos szótöbbséggel, a választás érvényességéhez azonban a beadott szavazatoknak legalább egyharmada szükséges. Ha ily szótöbbség nem jön létre, ugy szintén, ha az első szavazásnál az illető kamara tagjainak legalább fele nem szavaz: új választás rendeltetik, melynél a viszonlagos szótöbbség feltétlenül határoz. A második választást elrendelő hirdetményben az első választás meghiúsulta és annak oka közzéteendő. Azok között, kik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek, — ha a választmányi tagok meghatározott száma mindenik felvételét meg nem engedi, — az elnök által húzott sors dönt. A kamara székhelyén lakó minden tag választási jegyét személyesen adja be, a székhelyen kivül lakó tagoknak azonban megengedtetik, hogy választási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva a kitűzött határnapon beküldhetik. Ha a három év letelte előtt a választmány valamely tagjának helye megürül, a megelőző választásnál viszonylag legtöbb szavazatot nyertek hivandók meg sorrendben. A választás eredménye az igazságügyministernek bejelentendő. 24. §. A választmány tagjává meg nem választható az: a ki büntető vagy fegyelmi eljárás folytán hivatali vagy egyéb bűntett, illetőleg vétség miatt megfenyíttetett; azonban három év után ezen kizárási okok megszűnnek, ha az illető ügyvéd ezen idő alatt újabb büntetés alá nem esett. Ha a választmány valamelyik tagja ellen fegyelmi vagy bíínvizsgálat indíttatik, mindaddig, mig ez tart, tisztségét nem folytathatja. 6*