Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1155. 1874. évi XXXIV. törvényczikk az ügyvédi rendtartás tárgyában

44 1155. szám. 25. §. A választást csak az utasíthatja vissza, ki az előző három év alatt mint választmányi tag működött. Ha ez eseten kivül valaki a választást elfogadni, vagy ha megválasztatott, tisztét teljesíteni vonakodik: azt a választmány 400 frtig terjedhető' birságban marasztalhatja. 26. §. Az elnök, elnökhelyettes és a választmányi tagok ingyen viselik hivatalukat, és csak a kamara érdekében s megbízásából tett kiadásaik, utazási költségeik, stb. téríttetnek meg a kamara pénztárából. A titkár, ügyész és pénztárnok részére az ily költségek megtérítésén felül a közgyűlés évi fizetést is állapithat meg. 27. §. A választmányi ülések tárgyai a következők: 1. a közgyűlési határozatok végrehajtása; 2. az ügyvédek és ügyvédjelöltek felvétele és az előszabott lajstromok vezetése; 3. az ügyvédjelöltek gyakorlati idejéről és magaviseletéről bizonyítványok kiállítása; 4. az ügyvédi vizsgáló bizottsághoz szükséges tagok megválasztása (4. §.); 5. vagyontalan felek ügyeikben, a bíróság felhívására pártfogó ügyvédnek bizonyos sorrendben kirendelése és ily ügyekben véleményadás; 6. ügyvédek és ügyvédjelöltek feletti felügyelet és fegyelmi hatóság gyakorlata; 7. a kamara vagyonának, ugy a netalán rábízott alapítványi vagyon kezelése; 8. a 21. §. 7. pontjában feleralitett véleményezések, indítványok és jelentések előkészítése; 9. a 32. §-ban említett évi jelentés megállapítása; 10. mindazon teendők, melyek jelen törvény által az ügyvédi kamarára ruházvák, a mennyiben a közgyűlés tárgyát nem képezik. 28. §. Vagyontalan perlekedők részére pártfogó ügyvéd kirendelése esetében a választmány határoz a felett: ha a kijelölt ügyvéd személye ellen a folyamodó félnek lenne kifogása; valamint ha a kijelölt ügyvéd az 50. §. értelmében magát a képviselet alól felmentetni kéri. Ha a kirendelt ügyvéd a reája bízott képviseletet elvállalni vonakodik, vagy hanyagul viszi, a választmány ellene fegyelmíleg jár el, és szükség esetében az ő költségére más ügyvédet bizhat meg a képviselettel. 29. §. Mind a közgyűlésen, mind a választmányi ülésekben a választások kivételével (23. §.) a jelenlevők többsége határoz. Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül a közgyűlésen legalább nyolcz; a választmánynak ülésén a 7., 35., 73., 104. §§-ok eseteiben legalább négy; a választmány egyéb üléseiben legalább két tag jelenléte szükséges. A fegyelmi bíróságról a 75. §. rendelkezik. Felebbvitelnek csak a választmány határozatai ellen van helye, és pedig ha azok a kamara vagyonának kezelésére vonatkoznak, a közgyűléshez, — egyéb ezen törvény által megengedett esetekben a legfőbb ítél őszékhez. A felebbezvény mindig a választmánynál adandó be.