Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.
Irományszámok - 1872-1083. Részletes jelentés az 1873. évi államháztartás, az államvagyon kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatokról és az államadósságok ellenőrzéséről
222 1083. szám. 1. A törvényhozás az alrovatok közötti hitel-átruházást megengedte, sőt a megszavazott kiadásokat magában a törvényben alrovatok szerint föl sem is osztotta; miből következik, hogy az országgyűléssel szemben kimutatni sem szükséges azt, vájjon az alrovatoknál történt-e tulkiadás vagy nem, ha különben a főrovatban megszavazott kiadás túlhaladva nem lett; 2. mert az állami számvevőszék fölállításáról szóló 1870: XVIII. törvényczikk 14. §-a az állami számvevőszéknek ellenőrzési teendőit csak arra terjeszti ki, hogy az tartozik ellenőrizni, vájjon az utalványozások megfelelnek-e a költségvetési törvényben megállapított fejezeteknek, czimeknek és rovatoknak; 3. mert végre az állami számvevőszék részére megállapított ő Felsége által szentesitett „Ideiglenes ügyrend" 11. §-ának 3-ik pontjában is csak az határoztatik, hogy a kiadási eredmények „rovatok" tehát nem „alrovatok" szerint tüntetendők ki." „Jóllehet tehát a közmunka és közlekedési ministerium a számvevőség kebelében önként fejlődött gyakorlat folytán egész a folyó év kezdetéig mindig megküldötte a kérdéses kimutatásokat az állami számvevőszéknek: erre törvény által kötelezve nem volt, és a közmunka és közlekedési minister urak teljes szabadságában állott ezen gyakorlatot megszüntetni, midőn tapasztalta, hogy a vezetése alatt lévő ministerium számvevőségének teendői a különféle állami épitkezések számvevői ellenőrzése miatt, annyira megszaporodtak, hogy tartani lehetett attól, hogy ha a sok fáradságot és munkát okozó részletes kimutatások közlése továbbra is folytattatik, vagy a számvevőség rendes munkái fognak fönakadást szenvedni, vagy pedig a személyzetet szaporítania kellend." „A kérdéses részletes kimutatások közlésének megszüntetése által egyébiránt a ministertanács véleménye szerint az állami számvevőszék jogain annyival kevésbé sem ejtetett semmi sérelem, mert ezen részletes számadások a közmunka és közlekedési ministerium belső czéljaira továbbra is folyton vezettetvén, az állami számvevőszéknek mindig módjában áll azokat megtekinteni s magának azokból a szükséges fölvilágosítást megszerezni; — mig ellenben az eddigi gyakorlat további föntartása csak akadályul szolgálhatna a ministeriumnak azon törekvése végrehajtásában, hogy administratióját könnyítse és olcsóbbá tegye." A magyar kir. ministertanács jelen határozata tökéletesen csatlakozik a közmunka- és közlekedési minister ur fölfogásához, és ugyanazon érvelést tükrözi vissza, melylyel a nevezett minister ur átiratában élt. Ezen öszhangzás mellett annál inkább sajnálja az állami számvevőszék azt, hogy ebbeli aggodalmát sem eloszlatva, sem meggyőződésében magát megingatva nem láthatja. A számvevőszék ugyanis a parlamentáris kormányzattal biró összes államok példájára „állami zárszámadás" alatt nem érthet egyebet, mint az államháztartás kezelési eredményeinek nemcsak sommás, de részletes kimutatását. E szerint a sommázat csak egyik része az állami zárszámadásnak, mely a részletezések egyszerű megszüntetése folytán, a kellő megállapítását nélkülözné. Mily határig terjedjen a részletezés? ez iránt a számvevőszék nézete abban áll, hogy miután a költségvetési előirányzat ép ugy, mint az állami zárszámadás a törvényhozás elé és a nyilvánosság elé terjesztetik, kívánatos, hogy a minő határig mennek a kormány által közrebocsátott előirányzati részletezések, épen oly fokig kell, hogy a zárszámadás részletezései is menjenek; természetesen ide nem értve azon kimutatásokat, melyekben a részletes költségvetés némely alrovatot tételenként részletez; például a személyes illetmények tételenkénti kimutatását stb. A részletezéseknek a mondott határon tul való megszorítását, (vagy épen megszüntetését) az uj számviteli törvény létrejötte előtt, legalább is inopportun változtatásnak tartaná a számvevőszék. Az 1868. és 1869-ki években, midőn még a kormány, illetőleg- a pénzügyministerium kebeléhez tartozott főkönyvelési osztály készítette az állami zárszámadást, az ahhoz való részletezések közlését szükségesnek ismerte. A részletek közzétételét tehát maga a kormány kez-