Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.

Irományszámok - 1872-1083. Részletes jelentés az 1873. évi államháztartás, az államvagyon kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatokról és az államadósságok ellenőrzéséről

222 1083. szám. 1. A törvényhozás az alrovatok közötti hitel-átruházást megengedte, sőt a megszava­zott kiadásokat magában a törvényben alrovatok szerint föl sem is osztotta; miből következik, hogy az országgyűléssel szemben kimutatni sem szükséges azt, vájjon az alrovatoknál történt-e tulkiadás vagy nem, ha különben a főrovatban megszavazott kiadás túlhaladva nem lett; 2. mert az állami számvevőszék fölállításáról szóló 1870: XVIII. törvényczikk 14. §-a az állami számvevőszéknek ellenőrzési teendőit csak arra terjeszti ki, hogy az tartozik ellen­őrizni, vájjon az utalványozások megfelelnek-e a költségvetési törvényben megállapított feje­zeteknek, czimeknek és rovatoknak; 3. mert végre az állami számvevőszék részére megállapított ő Felsége által szentesitett „Ideiglenes ügyrend" 11. §-ának 3-ik pontjában is csak az határoztatik, hogy a kiadási ered­mények „rovatok" tehát nem „alrovatok" szerint tüntetendők ki." „Jóllehet tehát a közmunka és közlekedési ministerium a számvevőség kebelében ön­ként fejlődött gyakorlat folytán egész a folyó év kezdetéig mindig megküldötte a kérdéses ki­mutatásokat az állami számvevőszéknek: erre törvény által kötelezve nem volt, és a közmunka és közlekedési minister urak teljes szabadságában állott ezen gyakorlatot megszüntetni, midőn tapasztalta, hogy a vezetése alatt lévő ministerium számvevőségének teendői a különféle állami épitkezések számvevői ellenőrzése miatt, annyira megszaporodtak, hogy tartani lehetett attól, hogy ha a sok fáradságot és munkát okozó részletes kimutatások közlése továbbra is folytat­tatik, vagy a számvevőség rendes munkái fognak fönakadást szenvedni, vagy pedig a személy­zetet szaporítania kellend." „A kérdéses részletes kimutatások közlésének megszüntetése által egyébiránt a minis­tertanács véleménye szerint az állami számvevőszék jogain annyival kevésbé sem ejtetett semmi sérelem, mert ezen részletes számadások a közmunka és közlekedési ministerium belső czéljaira továbbra is folyton vezettetvén, az állami számvevőszéknek mindig módjában áll azokat meg­tekinteni s magának azokból a szükséges fölvilágosítást megszerezni; — mig ellenben az ed­digi gyakorlat további föntartása csak akadályul szolgálhatna a ministeriumnak azon törek­vése végrehajtásában, hogy administratióját könnyítse és olcsóbbá tegye." A magyar kir. ministertanács jelen határozata tökéletesen csatlakozik a közmunka- és közlekedési minister ur fölfogásához, és ugyanazon érvelést tükrözi vissza, melylyel a nevezett minister ur átiratában élt. Ezen öszhangzás mellett annál inkább sajnálja az állami számvevő­szék azt, hogy ebbeli aggodalmát sem eloszlatva, sem meggyőződésében magát megingatva nem láthatja. A számvevőszék ugyanis a parlamentáris kormányzattal biró összes államok példájára „állami zárszámadás" alatt nem érthet egyebet, mint az államháztartás kezelési eredményeinek nemcsak sommás, de részletes kimutatását. E szerint a sommázat csak egyik része az ál­lami zárszámadásnak, mely a részletezések egyszerű megszüntetése folytán, a kellő megállapítá­sát nélkülözné. Mily határig terjedjen a részletezés? ez iránt a számvevőszék nézete abban áll, hogy miután a költségvetési előirányzat ép ugy, mint az állami zárszámadás a törvényhozás elé és a nyilvánosság elé terjesztetik, kívánatos, hogy a minő határig mennek a kormány által közre­bocsátott előirányzati részletezések, épen oly fokig kell, hogy a zárszámadás részletezései is menjenek; természetesen ide nem értve azon kimutatásokat, melyekben a részletes költségvetés némely alrovatot tételenként részletez; például a személyes illetmények tételenkénti kimutatását stb. A részletezéseknek a mondott határon tul való megszorítását, (vagy épen megszünteté­sét) az uj számviteli törvény létrejötte előtt, legalább is inopportun változtatásnak tartaná a számvevőszék. Az 1868. és 1869-ki években, midőn még a kormány, illetőleg- a pénzügyminis­terium kebeléhez tartozott főkönyvelési osztály készítette az állami zárszámadást, az ahhoz való részletezések közlését szükségesnek ismerte. A részletek közzétételét tehát maga a kormány kez-

Next

/
Thumbnails
Contents