Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.

Irományszámok - 1872-1083. Részletes jelentés az 1873. évi államháztartás, az államvagyon kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatokról és az államadósságok ellenőrzéséről

220 1083. szám. rüsitéseket eszközölni: én számvevőségemet nem kötelezhetem a különféle időszakonkénti kimutatásokat és munkálatokat az államszámvevőszék czéljaira a fentebbinél több részletezéssel készíteni; mit azonban azon világos megjegyzéssel toldok meg: hogy saját internczéljainkra továbbra is a legnagyobb pontossággal az al rovatok szerinti följegyzézt és nyilvántartást megkívánom, és hogy azokat az állami számvevőszék is bármikor megtekintheti." A közmunka- és közlekedési ministe'- urnák ezen válaszát, melylyel az érintett, kezelési rovatokra nézve a részletes zárszámadás összeállítására kívántató adatok további közlését saját hatáskörében megszünteti, az állami számvevőszék elvi fontosságúnak és épen azért következményeiben komoly megfontolásra méltónak ismerte el. Hogy ha ugyanis a közlekedési minister ur a többek között jelen esetben a magyarországi kőutak fönta'-tására megszavazott (3.086,274 frtnyi) tetemes hitel fölhasználásáról — azért, mert ezen költség a törvényben csak egy rovatot képez, holott a ministeri előirányzatban tíz alrovat közt oszlik föl — minden közelebbi részletezést a zárszámadásban közrebocsátani idegenkedik, akkor ő bármely egyéb rovatra nézve is megtagadhatja a részletezést, és a többi minister urak is, hasonló joggal élve, bármikor megszüntethetik a budget törvény rovatain túlmenő részletezések közlését. Az állami számvevőszéknek kötelessége e lehetőséggel szemben arra figyelmeztetni: hogy a részletezett kezelési kimutatások megszüntetése a szokott részletes zárszámadások elmaradását vonná maga után. Mert e hiányt a számvevőszék más úton-módon nem pótolhatja. A számla-könyvek ugyauis, melyekben a tárczakezelés összes bevételei és kiadásai nemcsak fejezetek, czimek és rovatok szerint, de alrovatok (tételek) szerint is rendszeresen elszámoltatnak, a ministeri számvevőségeknél, nem pedig az állami számvevőszéknél vezettetnek. És ámbár a minister ur azt mondja válaszában, hogy ezen részletezéseket az állami számvevőszék bármikor megtekintheti, e módozat mégis teljesen alkalmatlan a fönemlített hiányokat pótolni. Nem elég ugyanis e nyilvántartásokat csnk megtekinteni; sőt az sem kivihető, hogy a számvevőszék saját kebeléből kiküldött egyének által az ott vezetett könyvek záreredményeit kivonassa, hanem szükséges, hogy a kezelés részletes eredményeit, a mennyiben ezek a zárszámadásba tartoznak, az illető ministeri közegektől hivatalosan összeállitva, hiteles alakban tárgyalás végett megkapja, hogy a számvevőszék azokat megvizsgálnassa, szükség esetében, észrevételeit megtehesse, és miután helyességükről meggyőződött, az állami zárszámadás részletezésébe fölvehesse. Az egész éven át a ministeriumnál vezetett fö'jegyzések anyagából a záreredményeket összeállítani, nem lehet az áll&mi számvpvőszék, mint tisztán ellenőrző hatóság tiszte; annál kevésbé, mert ha e munkát a számvevőszék végezné, az összeállítás, hitelessége ellen utólag kétség emeltethetnék, és mert ez valóban kétszeres munka volna, minthogy a részletes nyilvántartást a ministerium saját intern-czéljaira úgyis eszközölteti. Nem oszthatja tehát az állami számvevőszék azon nézetet, hogy a szóban forgó néhány rovatnak tüzetesebb részletezése a ministeri számvevőség teendőit uj teherrel tetőzné, mert a különben is belső, czélokra készítendő részletezésnek egy hiteles példányban való megküldése pusztán másolási dolgot képezvén, sem a folyó ügyek hátráltatásának, sem személy-szaporitásnak nem szolgálhat okául. Végül megjegyzendő, hogy a számvevőszék, kivált azon időtájban, mikor a zárszámadások összeállításához fognia kell, teljességgel nem nélkülözhet munka-erőket, melyekkel ezen idegen munkát a közlekedési ministerium számvevőségénél, és eshetőleg a többi ministeri számvevőségeknél is végeztethesse, annál kevésbé, miután például a pénzügyi, postaés távirda-számvevőségek nem egyedül a központban, hanem számos vidéki helyen is léteznek. Az állami számvevőszék arra nem talál a törvényben fölhatalmazást, és ennélfogva nem vállalhatja magára a felelősséget az iránt, hogy az 18ö8 óta megszokott „részletezéseket" az állami zárszámadás meilől teljesen elejtse. Ezért a számvevőszék a nyert ministeri válaszban meg nem nyugodhatván, a kérdéses ügyet f. évi június 24-én tartott tanácsülésből 2225. sz.