Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1031. Az együttes pénzügyi és vasuti bizottságnak jelentése, a keleti vasut ügyében

1031. SZÁM. 67 A vasutépitészeti igazgatóság csak 1869. november 23-án adta be jelentését, melyben a szerződés némely pontjait birálván, felettük kárhoztató Ítéletet mond ugyan, de épen azon legfőbb hiányra, melyre nézve mint oly szakközeg, mely kiválóan foglalkozott azon kérdéssel t. i. az építést tőkének az egyes szakaszok között mikénti felosztására, a közi. ministeriumot figyelmeztetni elmulasztotta, holott csak kevéssel azelőtt Hollán és Thommen válaszai szerint (1. I. csoport 30. és 103. lap) a tervek megbirálása, valamint a helyszínén leendő összehasonlítása, úgyszintén a költségvetés is általa lett készítve. Az építészeti igazgatóság ezen jelentése alapján készült egy átirat az emiitett ministeriumtól a pénzügyministeriumhoz, mely szerint a még márcziusban átszármaztatott szerződések bírálatába nem bocsátkoztak, mert átküldetésük alkalmával a vasutépitészeti igazgatóság véleményes jelentésének utánküldése már jeleztetett. Azon átirat, a melyben azonban a vasutépitészeti igazgatóság részéről annyira kiemelt visszás helyzetéről a társulati főmérnöknek ínég említés sem tétetett, annál kevésbé az ez irányban szükségeli intézkedésről csak 1870. febr. 13-án 15.119. sz. alatt érkezett a pénzügyministeriumhoz, hol a kihallgatások alkalmával befolyt válaszok szerint ezen szerződések a kellő időben érdemleges elintézést nem nyertek. A közi. ministeriumban nem tudhatni mi okból, ez alatt más nézet nyert túlsúlyt, jelesen Nyiry min. tanácsos véleménye fogadtatott el, a mely szerint a párisi szerződések a társaság belügyeinek decretáltattak és igy érdemleges elintézést ott sem nyertek. Tisztelt képviselőház! Az együttes bizottság bizonyos főbb momentumok szerint csoportosítva szedte össze azon anyagokat, melyek részint a felhalmozott és eléje terjesztett iratokban részint a nyert válaszokban rendelkezésére állíttattak. E felfogás vezérelte a bizottságot már akkor is, midőn működését megkezdve, az eljárási módozatról tanácskozott, a mely alkalommal azon momentumok a következő kérdésekben lettek kifejezve: I. Megvolt-e a keleti vasútnál a kiépítéséhez megkívántató dotatio? II. Elfogadhatólag történt e papírok értékesítése? III. Mikép eszközöltetett a munkák végrehajtása ? IV. Megtartatott-e a kereseti kiutalványozások körül a kellő óvatosság ? V. Nem történtek-e az ig. tanács eljárásában hibák vagy mulasztások ? végre VI. Terheli-e valami nehezítő körülmény a kormánybiztosok eljárását ? Az emiitett főmomentumok elseje az: Hogy elégséges volt-e a törvényhozás által eredetileg kiszabott építési alap tudniillik a 7 5 millió értékpapir? A bizottság azon adatok után, melyek a tárgyalás hosszú folyama alatt előtte felmerültek, azon meggyőződésre jutott, hogy ezen kérdésre a választ csupán ez adatokra támaszkodva, kielégítőleg megadni nem lehet. Itt — ha általában még lehetséges — csak alapos pártatlan szakértői helyszíni felvétel s vizsgálat adhatna kellő tájékozást. A bizottság tudja, hogy a végrehajtott munkálat és beszerzések különböző időszakokba esnek, tudja nevezetesen azt, hogy a munkálatok egy részét, mielőtt azokat Warring átvállalta, a kormány létesítette, más része Warring által eszközöltetett, harmadik része végül akkor hajtatott végre, midőn a Warring szerződési viszonya a társasággal megszakadván, az ig.-tanács befolyása mellett házilag folytattattak a munkálatok, 9*