Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1031. Az együttes pénzügyi és vasuti bizottságnak jelentése, a keleti vasut ügyében

1031. SZÁM. 61 2. a pénzügyministerium irattárából a keleti vasút tárgyalására vonatkozó összes irományok lajstromát; 3. a nagyvárad-kolozsvári vonal építésére vonatkozó és a fővállalkozóval létrejött megállapodásokat ; 4. a keleti vasút praesumtiv és kinevezett igazgató-tanács üléseinek jegyzőkönyveit; 5. az angol-osztrák banknak 150.067 darab keleti vasúti részvény aláirására vonatkozó felhívását; 6. az angol-osztrák banknak 50.000 darab elsőbbségi kötvényre vonatkozó aláirási felhívását; 7. a pénzügyi és közlekedési ministeriumok közt a keleti vasút tárgyábau folytatott összes levelezéseket; 8. Warring Károly fővállalkozónak az igazgató-tanácshoz a keleti vasút építése tárgyában benyújtott emlékiratát; 9. a közlekedési ministeriumnak a keleti vasút ügyére vonatkozó iratait; 10. az igazgató-tanácsnak a képviselőházhoz intézett kérvényét; 11. a keleti vasút részvényeseinek kérvényeit; b) kihallgatta mindazokat, a kik a keleti vasút ügyében felvilágosításokat adhattak, úgymint: Lónyay Menyhért grófot, a keleti vasút engedélyezése idejében pénzügyministert; Mikó Imre grófot, a keleti vasút engedélyezése idejében közlekedési ministert; Holtán Ernőt, a keleti vasút engedélyezése idejében közlekedési ministeri államtitkárt; Gorove Istvánt, volt közlekedési ministert; Tisza Lajost, volt közlekedési ministert; Kerkapoly Károly, volt pénzügyministert; Hideghéty Antalt, Rendes Jánost, Ribáry Sándort és Weninger Vinczét, mint a vasutengedélyezési bizottságnak az engedélyezés idejébeni tagjait; A keleti vasút igazgató-tanácsának képviselőit; Thommen Achilles, volt vasut-épitészeti igazgatót; végre Az angol-osztrák bankot. c) kiterjesztette figyelmét a társulat eredetére, első megalakulására, az engedélyesek s fővállalkozók, az igazgató-tanács és a kormánybiztosok eljárására. Mindezekután vizsgálódásainak eredményeként jelentését a következőkben van szerencséje előterjeszteni; A nemzet fővágya: Magyarországot erdélyi részével vasút által összekötni, azon időre vezetendő vissza, midőn a nemzet saját sorsa felett még nem rendelkezhetett. Alig lett ugyanis a felelős parlamenti kormány kinevezve, a képviselőháznak 1867. évi július 2-án hozott 1180. számú határozata által már is odautasittatott, hogy más egyéb vanalokkal együtt a nagyvárad-brassói vonal legsürgősb részének, a nagyvárad-kolozsvári vonalnak létesítésére szükséges előmunkálatokat tétesse meg. E hatázozat folytán a kormány közegei az előmunkálatokat megtették, az építési költségek fedezetéül az 1867. évi XIII. törvényezikk által jóváhagyott vasúti kölcsön szolgálván; az építésre nyilvános verseny hirdettetett 1868. aug. 16-ára (lásd korm. jelent. 1., 2. lap.) Időközben azonban többen kérték a vonalnak kamatbiztositással leendő engedélyezését. A kormány az engedélytkérőkkel közölte feltételeit, és azokat ajánlataik beadására felhívta. Az ajánlatok beadattak s ugy az építésre, mint az engedélyezésre nézve a Warring czég ajánlata volt legkedvezőbb.