Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1030. A zárszámadási bizottság jelentése a vasuti kölcsönről

52 1030. SZÁM. A vasúti kölcsönre vonatkozó ministeri jelentésekben kimutatott eredményekre nézve ez alkalommal constatálja a bizottság azon tényt, hogy az ebbeli végeredmények teljesen öszhangzók az állami zárszámadások végeredményével, melyek az állami számvevőszék részéről szerkezteit, az 1873. évi állami zárszámadással beterjesztett részletes jelentéséhez csatolt kimutatásból kivehetők. Illetve a ministeri és állami számvevőszéki jelentéseknek azon részét, mely a kölcsönpénzek hováforditására vonatkozik, megjegyzi a bizottság, hogy az évenkinti hitelnek a költségvetési törvényszerinti hováforditásáról, az egyes években a közlekedési tárcza zárszáraadásának átvizsgálásánál fogja birálat alá venni, s itt egész általánosságban csak azt emliti meg, hogy a kölcsön-kötvények értékesítéséből befolyt már fennebb kimutatott 68,969.178 frt 09V

2 kr

" ból bankértékben fordítva lett: a) járulékokra a pénzügyministerium hitelműveleti osztályának költségeihez, a költségvetési törvényekkel megszavazott 17.000 » — „ b) a kassa-oderbergi vasuttársulatnak kárpótlására az abos-eperjesi szakasz áthelyezéseért a törvényhozás által engedélyezett 100.000 „ — „ •||. c) vasutak építésére és vasutak és vasúti gyárak vételére lásd a jj. alatt ide mellékelt kimutatás szerint 67,511.732 „ 59 kr, együtt . 67,628.732 frt 59V

2 kr, a többi 1,340.445 „ 50V

2 . azon különbözet fedezésére használtatott fel, mely az által felmerült, hogy a kölcsön-kötvényeknek beváltására, terhelő kamatokra, agiora és sorsolási, posta s különféle pénzkezelési költségekre szükségelt összegek nem voltak teljesen fedezhetők, az ezen költségek fedezésére rendelt —• vasúti kölcsönalapból szerzett — activ-kamatokból, agio-nyereményből, vasutak és gyárak tiszta jövedelméből és egyéb bevételekből. Az állami számvevőszék az 1873. évi részletes jelentésében (40. lap) azon véleményének adott kifejezést, hogy a fennebbi 1,340.445 „ bO

1

/^ krnyi összeg nem a vasúti kölcsönből, hanem az államkincstárból volt fedezendő, illetőleg abból a vasúti kölcsönalapnak azért térítendő meg, mivel a követett eljárás által a kölcsön felvételének tulajdonképeni czélja rövidséget szenved, és az 1867: XIII. törvényczikk 3. §-a szerint a kölcsön biztosítására főjelzálogul szolgáló vasutak értéke csekélyebb összegben mutattatik ki, a miért is e tekintetben a pénzügyministertől felvilágosítást kért. A zárszámadási bizottság nézete szerint az állami számvevőszék véleménye helyes lévén, a következő határozati javaslatokat ajánlja elfogadásr

a

. Tekintve, hogy az állami számvevőszék áHal felhozott 1867. évi XIII. törvényczikk szerint a vasúti kölcsön vasutak és csatornák építésére használandó fel. Tekintve, hogy a pénzügyminister által 1,340.445 frt 50V

2 kr, a kisorsolt kötvények beváltására, terhelő kamatok, agio, sorsolási, posta és különféle pénzkezelési költségeknek részbeni fedezésére fordíttatván, ezen összeg eredeti czéljából elvonatott, s igy a vasúti kölcsönből épített vasutak értéke csekélyebb összegben mutattatott ki, s végül: különös súlyt fektetve azon körülményre, hogy vannak oly állami vaspályák, melyeknek egyrésze a vasúti kölcsönből, másrésze pedig az állam egyéb jövedelmeiből építtetett ki, és értékük a befektetett összeg arányához képest a vasúti és az azokra kölcsön és a fordított egyéb jövedelmek számláján elkülönözve lön kimutatva;