Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1030. A zárszámadási bizottság jelentése a vasuti kölcsönről

1030; SZÁM. 53 n !> méltóztassék a tisztelt képviselőház határozatilag kimondani, hogy a pénzügyminister a vasutak épitésére forditott egyéb jövedelmek szám­láján a vasutak épitésére felhasznált összegből 1,340.445 „ 50V2 krt törüljön, ellenben a vasúti kölcsön számláján, a vasúti kölcsönből épitett vasutak értékét ugyanezen összeggel emelje fellebb. Az évenként fizetendő járadékokra nézve itt csak azt jelenti a bizottság, hogy az állami számvevőszék az 1871. évi jelentésében (28. la­pon) e tekintetben a következőkép nyilatkozik: az 50 éven át fizetendő ka­mat- és tőketörlesztés, hányad összege .... 581,211.600 frank vagyis 232,484.640ez.-frt— kr a miből egy évre átlag 11,624.232 „ „ 4,649.692 „ 84 esik; az átlag az 1867. évi XIII. törvényczikk első szakasza által megállapított ...... 11,625.000 „ „ 4,650.000 „ — évi járadéknál . . 768 „ „ 307 „ 20 kr­ral kisebb; a törlesztési terv a törvényben meg- állapított évi járadéktól pedig csak annyiban tér el, a mennyiben az előbbibenaz évi járadék — a szükséges kiegyenlítés végett, — hol kisebb összegben lett felvéve. A legmagasabb év-járadék 1886-ra . 11,630.250 frank vagyis 4,652.100 ez.-frttal a legcsekélyebb pedig 1901-re 11,620.500 „ „ 4,648.200 ez.-frt­ral lesz a törlesztési terv szerint fizetendő. Ezek után szükségesnek tartja a bizottság megemlíteni azt is, hogy a vasúti kölcsönnek a felhozott bevételek és kiadásokon kívül 1868— 1873-ik végéig voltak még más bevételei és kiadásai, melyek az évenként beterjesztett zárszámadásokban részint mint előirányzott, részint mint elő­irányzat nélküli bevételek és kiadások vannak kimutatva, még pediglen a •|. alatt mellékelt kimutatás szerint a 6 évi bevételek együtt 25,322.131 frt 96V2 kr, kiadások együtt . 26,662.577 „ 47 különbözet . 1,340.445 ez.-frt 50i/ 2 kr, tudniillik azon összeg, melyről a határozati javaslat szól. Ezen összegek szintén helyeseknek, s a vasúti kölcsön kezeléséből kifolyóknak találtattak. A felhozottakat megfontolván, azon kérdésre: vájjon megfelelt-e a kormány az 1867. évi XTII. törvényczikk követelményeinek ? oda kell nyilatkoznunk, hogy: miután a pénzügyminister részérői a báró Haber Mórral kötött egyezmény — a főkötvény tervezetével és más a kölcsönre vonatkozó adatokkal együtt — a képviselőház 15-ös bizottságának előterjesztett és ez utóbbi által az egyezmény egyes feltételei fontolóra vétettek; miután az ezen egyezmény alapján bemutatott ministeri törvényjavaslat a bizottság 1867. október 7-én kelt jelentése folytán a törvényhozási tényezők által elfogadtatott; miután a ministerium, — a törvényhozásilag elfogadott alaptól való részbeni eltérése által, — az államkincstárnak tényleg jelentékeny előnyöket biztosított; miután az ötven éven át tényleg fizetendő kamat- és tőketörlesztési hányad a törvényben megállapított 4,650.000 frtnyi összeget — átlagos számítás szerint — el sem éri, illetőleg az elválalt összeg által az állam csekélyebb teherrel rovatik meg, a ministerium az 1867: XIII. törvényczikk ál­tal reá ruházott kötelességeinek teljes mérvben megfelelt, e tekintetben tehát minden további felelősség­től felmentendő lészen. Prileszky Tádé s. k., Fröhlich Gusztáv s. k., a zárszámadási bizottság elnöke. a zárszámadási bizottság előadója.

Next

/
Thumbnails
Contents