Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1030. A zárszámadási bizottság jelentése a vasuti kölcsönről

1030. SZÁM. 51 tékben 68,969.178 frt 09% kr, vagy ezüstpénzben , .... .58,365.553 frt 73 kr. Ezzel egybeesve az I. alatt lévő számitás szerinti . . . 57,849.907 frt 75 krnyi összeget, mutatkozik, hogy a báró Haberrel kötött szerződés felmondása által • ., . . . . 515.650 frt 98 kr, ellenben a II. alatti számitás eredményét 57,376.987 frt 75 kr, összehasonlítva az ...... 58,365.358 frt 73 krral mutatkozik, hogy . 988.570ez.frt 98 krral többet hozott be az államkincstárnak, mintha ez szorosan azon egyezmény alapján történt volna, mely a képviselőház 15-ös bizottsága helyeslésére talált; miért az országgyülésileg elfogadoct alaptól való eltérés a kormány részéről annyival inkább indokoltnak mondható, miután azon körülménynél fogva, hogy a kölcsön nem kettő hanem tényleg 5 év alatt valósittatott, és a vasutak épitése ez által halasztás még sem szenvedett az államkincstárnak vesztesége időközi kamatokban közel 1 millió forinttal csekélyebb volt (mely veszteség az által áll elő, hogy a kibocsátott . kötvényekért 5°/

0-os kamat, fejében többet fizettünk, mint mennyi az elárusított kötvényekért befolyt és a befektetésig gyümölcsözőleg elhelyezett készpénz után kaptunk volna.) Bizonyos, hogy sok millióra menő ezüst készpénzt rövid idejű felmondás mellett és biztosan semmi körülmények közt sem lehetett volna négy és fél százaléknál nagyobb kamatra elhelyezni. Minthogy pedig a kötvények után befolyt (60 millió) készpénz ugy aránylik a (85,125.600) forintnyi kibocsátott kötvények névértékéhez, mint 70937 az 5-hez, világos, hogy a kötvények ki nem bocsátása tehát 2 5938°/

0 időközi kamat megtakarítást eredményezett. Mennyi azon kamat, mely az állam birtokában maradt kötvények szelvényei után kifizetésre nem került, tehát megtakarittatott, azt megtudjuk a zárszámadásokból, melyek ezen kamatokat •/ (a melléklet •/. táblázat szerint) bankértékben . . . . 6,447.678 frt 83 krral mutatják ki. Az előadottak szerint világos, hogy azon esetben, ha a kölcsön a br. Haberrel kötött szerződés értelmében eszközöltetett volna, a fentebbi . 6,447.678 frt 83 kr. helyett a kötvények elárusitásából bejött készpénz után csak . . . 4,090.128 frt 66 kifolyt volna be; ennélfogva a 2,357.550 frt 17 krnyi különbözet megtakarított időközi kamatnak tekintendő és kétségbe nem vonható eredménye azon kibocsátási módozatnak, mely szerint a kötvények nem egyszerre, hanem a szükséghez képest 5 év alatt lettek elárusítva. Azon kérdéssel: mennyi foly be az állampénztárba a vasúti kölcsön értékesítéséből? szoros kapcsolatban áll azon másik kérdés: vájjon mennyibe kerül ezen kölcsön az államnak? vagyis mily kamatláb mellett kötöttük mi ezen kölcsönt? Ezen szempontból téve a számítást, a tőkevisszafizetést számításon kivül kell hagyni, és kiszámítani, mit fizettünk az évjáradék által először tőkében, másodszor kamatokban? Az évjáradékból 4,650.000 frt ezüstben esik kamatokra 709.380 drb kötvény után 6 írtjával . . , 4,256.280 írtban, maradt tőke-törlesztésre 393.720 frt. Ezen törlesztési járadék által 50 év alatt teljesen törlesztjük . 85,125.600 ez.-frtra rugó adósságot, és miután ezért készpénzben csak 58,365.558 frt 73 krt ezüstben kaptunk, ezután pedig évenkint 4,256.280 frtot fizetünk mint kamatot, világos, hogy a befolyt készpénz 7'292°/

0 kerül. 7#